A Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (DIA) Iskolai közösségi szolgálat (IKSZ) nevű programját 2009-ben azzal a céllal indítottuk el, hogy lehetőséget biztosítsunk középiskolás fiatalok minél szélesebb körének, hogy tanulmányaik alatt legalább egy alkalommal részesülhessenek az önkéntes tevékenység, a közösségi szolgálat, a társadalmi felelősségvállalás élményében.

A program célját, számunkra is váratlanul, 2012-ben módosítanunk kellett, mert a Köznevelési törvény egyik rendelkezése szerint szeptembertől az iskolai közösségi szolgálat nem csupán lehetőség, hanem kötelező iskolai feladat, amit minden érettségire felkészítő középiskolában teljesíteni és igazolni kell. Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy milyen sok plusz munkát és felkészülést várnak így el a pedagógusoktól. A mi célunk csak az lehet, hogy szakmai tapasztalatunkkal és módszertani tudásunkkal támogassuk a pedagógusok munkáját, hogy amennyire lehetséges, számukra és a diákjaik számára egyaránt hasznossá, vonzóvá és építővé tehessék a közösségi szolgálatot.

2015. augusztus 6.

Civil szervezeteknek, amit az IKSZ-ről tudni érdemes


Ezt a bejegyzést azzal a céllal írom, hogy praktikus információkkal lássam el azokat a civil szervezeteket, akik úgy döntenek, hogy szeretnének középiskolai diákokat fogadni az iskolai közösségi szolgálat keretein belül. Pedagógusok kérdéseire is mindig szívesen válaszolok, de most itt a civil szervezetek gyakori kérdései következnek. A válaszok az én válaszaim, és inkább kisebb szervezetek számára íródtak.


Mi az iskolai közösségi szolgálat?
„Közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása.”[3]

Az iskolai közösségi szolgálat pedagógiai eszköz, és pontosan ez különbözteti meg az önkéntességtől, a közösségért végzett munkától. Az iskolai közösségi szolgálat során a másokért, a helyi közösségért folytatott tevékenység pedagógiai folyamatba ágyazódik, amelynek tanulási célja és módszertana van.

Kinek a felelőssége, hogy a diák elvégezze az 50 óra közösségi szolgálatot?
Itt a felelősség kérdése hasonló, mint a tantárgyaknál. Az igazgató, a szaktanár, sőt az osztályfőnök is támogatja a diákot, megadja a feltételeket ahhoz, hogy minél jobban teljesítsen, minél többet megtanuljon az adott tantárgyból, de a diáknak is van felelőssége természetesen abban, hogy végül hányast kap, mekkora és milyen tudásra tesz szert.

Az iskolának tehát feladata, hogy lehetőséget biztosítson a közösségi szolgálat teljesítésére, és a diákok pedagógiai támogatása is az iskola feladata. Ettől még lehetséges, hogy egy diák az iskola segítsége nélkül talál magának közösségi szolgálati tevékenységet. Munkájának pedagógiai feldolgozása viszont ebben az esetben is az iskola feladata.

Bármilyen civil szervezet fogadhat közösségi szolgálatos diákot?
A középiskola feladata és az intézmény vezetőjének felelőssége a tanuló választása alapján az iskolai közösségi szolgálat megszervezése állami, önkormányzati, civil, nonprofit szervezetnél, illetve a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezetnél, középiskola magánszeméllyel kötött megállapodása alapján magánszemélynél vagy saját intézményben.”[4]

Közösségi szolgálat bárhol végezhető, ahol a diák a szűkebb vagy tágabb közösségének javát szolgálja, és nem kap érte anyagi ellenszolgáltatást. (Családon belüli segítés nem közösségi szolgálat). Nem kell tehát bejegyzett civil szervezetnek lenni, ahhoz hogy IKSZ-es diákot fogadjunk, a lényeg az, hogy a munkájukkal hozzájáruljanak a közjóhoz, adott esetben támogassák az ügyet, amiért a formális vagy nem formális (non-profit) szervezet dolgozik.

 Milyen feladat elvégzésére kérhetjük meg az ikszes diákot?
A feladat meghatározásakor két szempontot érdemes szem előtt tartanunk. Egyrészt hogy a szervezetnek valóban segítséget jelentsen az adott munka, másrészt hogy egy középiskolás diák képességeinek megfelelő legyen a feladat.

Továbbá a civil szervezetnek is figyelembe kell vennie, hogy az iskolai közösségi szolgálatban igazából fontosabb a diák érzékenyítése, az iskolapadban nem elsajátítható személyes és szociális készségeinek fejlesztése, mint a konkrét haszon, amit a munka elvégzésével „termel”. Nagyon hasznos és jó például egy hátrányos helyzetű 6 éves számára, ha mesét olvas neki egy középiskolás, de éppolyan fontosak azok a tapasztalatok, amiket a középiskolás szerez a kisgyerekkel való foglalkozás során.

Hány diákot fogadhat egy civil szervezet és hány órát végezhet ott egy diák?
A civil szervezet döntheti el, hogy hány diákot fogad és azt is, hogy kik azok a diákok. Természetesen több iskolából is jöhetnek diákok, de az esetleges toborzáskor érdemes először a közeli iskolákat megkeresni. Ha egy iskola túl sok diákot szeretne küldeni, nyugodtan lehet jelezni, hogy pontosan mikor és hány diákot tud fogadni a szervezet.

Azzal kapcsolatban, hogy a diák az 50 órából hányat tölt egy szervezetnél nincs megkötés. A diák részt vehet egy akcióban, és akkor csak 2-3 órát dolgozott a szervezetnél, de akár minden héten ott tölthet két órát egy egész tanéven keresztül, és akkor több, mint 50 óráról fog kapni igazolást. Törvényi kikötés, hogy az utazás nem számít bele az óraszámba, és hogy a munka „alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhető”[5].

Mit jelent a felkészítő és a feldolgozó óra?
„A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül – szükség szerint a mentorral közösen – legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart.”[6]

A felkészítő és feldolgozó órákat minden iskola máshogy kezeli. Sok helyen egyáltalán nincsenek ilyen alkalmak. A civil szervezet, amennyire kapacitása és lehetősége engedi, mindenképpen tartson felkészítést a diákoknak, ami szóljon az ügyről, a célról, amiért a szervezet dolgozik, és legyenek benne praktikus tanácsok. Ekkor érdemes tisztázni, hogy mik lesznek az együttműködés szabályai.

A feldolgozásra a kölcsönös visszajelzésre is fontos időt fordítani. Lehet pár kérdést írásban feltenni a diákoknak, de a legjobb, ha szóban sikerül átbeszélni, hogy mi működött és mit csinálnának a felek másképp. Valamifajta ünneplést, lezáró alkalmat is érdemes lehet szervezni hosszabb vagy nagyobb szabású tevékenység végén.

Hogy működik az adminisztráció?
„Az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködéséről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét.”[7]

Az adminisztrációnak gyakran valóban része a fent leírt együttműködési megállapodás. Van iskola, aki minden esetben ragaszkodik egy ilyen szerződéshez, de ha a diák a szervezet egy rövidebb akciójában vesz csak részt, akkor ettől el lehet tekinteni. Lehet a megállapodást csak egy diákra kötni és csak egy bizonyos időszakra, vagy ha már régebbi, bejáratott kapcsolatról van szó az iskola és a szervezet között, akkor lehet egy általánosabb megállapodást is írni.

Az igazolás kérdésében is változó, hogy melyik iskola mit kér a szervezettől. A végrehajtási rendelet szerint, „a közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott.” Leggyakrabban a diákok ebbe a naplóba (kis füzet) kérnek igazoló aláírást a szervezet egyik képviselőjétől. Van iskola, aki ragaszkodik a szervezet vezetőjének aláírásához és pecséthez is, pedig erre semmilyen törvényi leírás nem utal. Az, hogy az iskolai koordinátor vagy osztályfőnök milyen igazolást vár el a gyerekektől, az rájuk van bízva, és sajnos néhány esetben a pecsétben bíznak csak.

Bővebb információt, hivatalos állásfoglalást, az OFI-tól lehet kérni (kozossegi.szolgalat@ofi.hu). A legtöbb hivatalos kérdésben pedig az egy oldalas végrehajtási rendelet a meghatározó. Fogadószervezeteknek szóló ajánlásokat az OFI honlapján  is lehet olvasni.

(Ez a bejegyzés a DeMo szakmai blogra íródott: http://demoblog.hu/blog/amit-az-iskolai-kozossegi-szolgalatrol-tudni-erdemes/)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése