A Noé Állatotthon Budapest határán van, így másfél órát utaztunk, míg odaértünk. Az osztályból nem jött el mindenki, mert volt, aki tartott a kutyáktól. Nekik fényképekkel számoltunk be a sok simogatásról
és a sok állatról (mert számtalan fajta, bajba jutott, elhagyott állatnak ad átmeneti, vagy - sok esetben - végleges otthont ez a menhely).
Az állatotthon honlapjáról másolom ide, hogy első alkalommal, és aztán ha van rá kedv a továbbiakban, mit lehet segíteni az állatok körül. Az osztályból többen is visszajárnak azóta segíteni, kutyát sétáltatni.
„Aki még nem végzett nálunk önkéntes munkát, azt kérjük, hogy első alkalommal szombaton látogasson el hozzánk. Minden szombat nyílt nap, ilyenkor van lehetőség megismerkedni a menhellyel és 
betanulni a különböző tevékenységeket felügyelet alatt.”
„Önkénteseink a következő tevékenységekben segítenek az állatotthonban:
- a kutyák rehabilitációjában, mivel állatotthonunkba sok megviselt, bántalmazott kutyus kerül, akik nem ismerik a simogató kezet, a megnyugtató szavakat, hisz ezidáig nem volt részük benne,
- alapfokú engedelmességi gyakorlatokban (pórázhoz szoktatás, láb melle
tt séta, ültetés, stb.),
- a gazdasági udvar körüli teendőkben (ide tartozik a kennelekben a kutyák által kiásott gödrök betemetése, az állatotthon területének gereblyézése, lapátolás, fűnyírás, a fű összegyűjtése, zöldségek pucolása, konzervek nyitogatása, stb.),
- és mindenki nagy kedvence, a kutyasétáltatás, amire leginkább szombaton van lehetőség a nyílt napokon.”
