Iskolai közösségi szolgálat mint
pedagógiai eszköz
Az iskolai közösségi szolgálat pedagógiai eszköz, és pontosan ez
különbözteti meg az önkéntességtől, a közösségért végzett munkától. Az iskolai
közösségi szolgálat során a másokért, a helyi közösségért folytatott
tevékenység pedagógiai folyamatba ágyazódik, amelynek neveléselméleti háttere,
tanulási célja és módszertana van. A
magyar érettségit adó középiskolák pedagógiai programjába törvényi
kötelezettséggel bekerült az iskolai közösségi szolgálat, amely számos
neveléselméleti, pedagógiai és gyakorlati kérdést vet fel. A legtöbbjükre a
következő évek során kereshetünk és adhatunk csak választ, de az amerikai és a
korábbi magyar párhuzamokat, a módszertant és a jelen dilemmáit most is
áttekinthetjük. Erre vállalkozik ez a tanulmány.
Iskolai közösségi szolgálat
bevezetése
Törődés, egymásra figyelés,
elfogadás, segítés, együttműködés, felelősségvállalás. Fontos fogalmak ezek, és
fontos, hogy ne csak fogalmak legyenek, hanem a gyerekek, a fiatalok és végül a
felnőttek életét irányító értékek. Fontos, hogy jellemvonássokká, a személyiség
részévé, belső szükségletté váljanak. Fontos nevelési cél ez, de hogyan érhető
el? Példamutatással, feladattal, ismeretátadással, bizonyítással, helyzetbehozással,
érveléssel, problémafelvetéssel, deklarációval?
Egy középiskolai pedagógusnak számos nevelési célja van, és számos
nevelési eszköz, pedagógiai módszer áll a rendelkezésére. Hitelesen és
hatékonyan akkor tudja ezeket az eszközöket alkalmazni, ha a célok világosak és
számára is fontosak, ha ismeri az eszközök használati módszereit, valamint ha
adottak a használathoz a feltételek is.
A 2011 decemberében elfogadott köznevelési törvény egy új pedagógiai
eszköz használatát tette kötelezővé, az úgynevezett közösségi szolgálatot, és
ezzel nagyon sok kérdést vetett fel.
