A Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (DIA) Iskolai közösségi szolgálat (IKSZ) nevű programját 2009-ben azzal a céllal indítottuk el, hogy lehetőséget biztosítsunk középiskolás fiatalok minél szélesebb körének, hogy tanulmányaik alatt legalább egy alkalommal részesülhessenek az önkéntes tevékenység, a közösségi szolgálat, a társadalmi felelősségvállalás élményében.

A program célját, számunkra is váratlanul, 2012-ben módosítanunk kellett, mert a Köznevelési törvény egyik rendelkezése szerint szeptembertől az iskolai közösségi szolgálat nem csupán lehetőség, hanem kötelező iskolai feladat, amit minden érettségire felkészítő középiskolában teljesíteni és igazolni kell. Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy milyen sok plusz munkát és felkészülést várnak így el a pedagógusoktól. A mi célunk csak az lehet, hogy szakmai tapasztalatunkkal és módszertani tudásunkkal támogassuk a pedagógusok munkáját, hogy amennyire lehetséges, számukra és a diákjaik számára egyaránt hasznossá, vonzóvá és építővé tehessék a közösségi szolgálatot.

2011. december 21.

2016 január elseje után az érettségi vizsga bizonyítvány kiadásának feltétele 50 óra „közösségi szolgálat” elvégzésének igazolása.


„Közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása.”[1]


[1] 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésrõl, Magyar Közlöny 162. szám, 2011. december 29.

2012 augusztusi véleményem a törvényről itt

2011. október 24.

Matolcsi Zsuzsa: Kinek a dolga a társadalmi érzékenységre nevelés?

Kinek a dolga, hogy tapasztalatot, élményt adjon a kamaszoknak? Kinek a dolga, hogy megmutassa nekik, hogy van értelme segíteni, odafordulni? Kinek a dolga, hogy kapjanak figyelmet és elfogadást, hogy majd ők is tudjanak adni?

A szülőké, a pedagógusoké, a társadalomé, az államé?

Szülőként és középiskolai pedagógusként és a társadalmunk tagjaként és szavazó polgárként azt gondolom, hogy akár az én dolgom is lehetne, akár a legfontosabb dolgom is.

Nagyon izgalmas kérdés, és más fórumon talán majd írok róla, hogy szülőként hogyan mutassak példát, hogyan szeressem a gyerekeimet, hogyan neveljem őket boldognak és jónak. Az is izgalmas kérdés, hogy civilként, önkéntesként mit tehetek, valamint az is, hogy a döntéshozókra, politikusokra hogyan hathatok (vagy nem hathatok).

Ezen a fórumon pedagógusként gondolom át, hogy ha az én dolgom, hogy élményt és tapasztalatot adjak önzetlenségből, empátiából, segítségnyújtásból, tenni akarásból, akkor mit tehetek.

Ott kezdem, hogy matematikatanári szakdolgozatomat a nemzetközi érettségi (International Baccalaureate – IB)1 és a magyar érettségi összehasonlításából írtam. (Ez a két rendszer akkor még nagyon különbözött, ám a mostani kétszintű matematika érettségi feladataiban, módszereiben és témaköreiben is nagyon hasonlít a nemzetközire.) Jó pár év tanítás követte a szakdolgozatot, és egyre erősödött az érzés, hogy a nemzetközi érettségi alap tárgyai között2 látott szolgálatra (service learning) mennyire szüksége lenne az én diákjaimnak is. Azt gondoltam, hogy ha egy teljes tantárgyat nem is tudok bevezetni, azért egyszeri élményt próbálhatok adni a diákoknak. A 9-10. évfolyamnak felajánlottam, hogy jöhetnek velem idősek otthonába beszélgetni, gyermekotthonba kézműveskedni, állatmenhelyre kutyát sétáltatni.

Állatmenhelyen

Állatmenhelyen

A következő évben már kicsit komolyabban vette az iskola ezt a kezdeményezést, és azt mondtuk, hogy az általam ajánlott tevékenységek viszonylag széles palettájáról minden 9-10.-es diák válasszon legalább egyet a tanév során. Ez még mindig csak egy egyszeri ”akciót” várt el a tanulóktól, de úgy gondoltuk, fontos, hogy mindenki találkozzon ezzel az élménnyel, és remélhetőleg így elültetjük valami fontosnak a csíráját.

Gyermekotthonban

Gyermekotthonban

Ezen a ponton viszont elfogyott a tudományom, na meg a kapacitásom. Viszont megjött a kedvem. Találtam egy civil szervezetet, egy alapítványt, a DIA-t3, akiknél volt tudás és tapasztalat azzal kapcsolatban, hogyan lehet ez a közösségi szolgálat pedagógiai eszköz, hogyan lehet a diákokat motiválni, hogyan kell őket felkészíteni, milyen készségek fejlődnek, hogyan lehet egy ilyen szolgálati tevékenységet projekt-munkában végigcsinálni, és hogyan dolgozzuk fel a tanulókkal a tapasztalatokat, élményeket.

Idősek otthonában

Idősek otthonában

Az elmúlt két évben csak ezzel foglalkoztam. Iskolákkal vettem fel a kapcsolatot, és – ha nyitottak voltak, akkor az iskola egy-egy osztályával vagy diákönkormányzatával végigcsináltam az úgynevezett három lépéses modellt. Felkészítő óra – tevékenység – feldolgozó óra. A felkészítő órán mindig megszólaltatom, azokat a diákokat, akik végeztek már valamilyen önkéntes munkát, és ennek kapcsán tudunk arról beszélgetni, hogy miért jó önkénteskedni. Hacsak lehet, körbe ülünk, hogy a beszélgetésben mindenki mennél inkább egyenrangú és őszinte lehessen. Képeket mutatok a diákoknak már megvalósult önkéntes projektekről, és ez alapján választ (közös döntés!) a csoport egy tevékenységet, amiben részt szeretne venni. Amit választottak, azt meg kell szervezni, elő kell készíteni. Megkeresni például a legközelebbi idősek otthonát, beszélni ott az illetékessel, elmondani neki, hogy miért jönnénk, és megtudni tőlük, hogy ők mikor és milyen típusú találkozásnak örülnének. Nem mehetünk rögtön tanítás után, mert akkor pihenő idő van az időseknek, és szombaton se jó 11 órára menni, mert délben már ebédhez készülnek. Ám ha mindent jól megszervezek, akkor nagyon izgalmas beszélgetések, műsorok, élő történelemórák születnek ezekből a találkozásokból. A feldolgozó órán megnézzük a képeket (amiket gyakran a diákok készítettek), és mindenki elmondja, hogy mi volt jó, és mi az, amit máshogy csinált volna.

Felkészítő óra

Felkészítő óra

Mindenhol, ahol szerveztem közösségi szolgálatot, „megfertőződtek” a tanárok, osztályfőnökök, és szeretnék, ha lenne folytatása a programnak az iskolájukban. Ám ahhoz, hogy a közösségi szolgálat beépüljön egy iskola életébe, kell legalább egy koordináló pedagógus, aki folytatja a diákok motiválását és a tevékenységek szervezését. Órakedvezmény nélkül egy alulfizetett tanári munka mellett viszont nemigen van olyan pedagógus, aki önkéntes munkában fel tudná vállalni ezt a szervezői, facilitátori, koordinátori munkát.

Azt is látom persze, hogy igazán hatékony pedagógiai eszköz akkor lenne a közösségi szolgálat, ha a diákok egy szakkör vagy egy modul keretében egy teljes fél éven át végeznének szolgálatot. Akkor fejlődnének igazán olyan készségek, mint például a felelősségvállalás, társadalmi érzékenység. együttműködés, empátia, kommunikáció, tolerancia, projekttervezés, döntéshozatal. Akár egyszeri, de nagy szervezést, előkészítést igénylő akciót csinálnak a diákok, akár heti rendszerességgel vállalják például játszóház működtetését egy korházi gyermekosztályon, ahhoz, hogy igazi tapasztalati tanulásról beszélhessünk, szükség van rá, hogy a fiatalok egy kicsit hosszabb folyamaton menjenek keresztül. Ám egy ilyen programhoz még inkább komoly és hosszú távú elkötelezettség kell az iskola vezetése részéről.

Amikor tavaly a tanév elején két pályázatot is nyertem az Iskolai Közösségi Szolgálatra (egy nagyobbat a Vodafone-tól és egy kisebbet a Fővárosi Önkormányzattól), akkor nagy lelkesedéssel csináltunk honlapot, ahol többek között megmutatunk jó pár már működő iskolai modellt, vezettem blogot, írtam hírlevelet, amit azóta is több száz középiskola kap negyedévente, szerveztünk tanárképzést, kidolgoztunk módszertant.

December elején viszont furcsa fordulat érte ezt az alulról jövő kezdeményezést. Az Oktatásért Felelős Államtitkárság által előterjesztett közoktatási törvénytervezetben a következő mondat szerepelt. „Az érettségi vizsga megkezdésének feltétele a középiskolai bizonyítvány megszerzése, amelynek tartalmaznia kell, hogy a tanuló 60 óra önként választott társadalmi tevékenységet végzett az érettségi vizsgára jelentkezés időpontjáig." Nagyon furcsa és hihetetlen volt egyszer csak egy törvénytervezetben látni valamit, amit én nagyon távoli célnak gondoltam csak. És hát véleményem szerint éppen ez a probléma ezzel a rendelkezéssel, hogy egy nagyon komoly szakmai felkészülést igénylő munkát és nem kis anyagi ráfordítást vár el Magyarország mind az 1200 érettségit adó iskolájától anélkül, hogy a felkészüléshez időt, szakmai tudást, módszertant, képzést és mindehhez pénzt biztosítana.

Szerencsére hamar kialakult egy szakmai párbeszéd a témában, a fogalmak tisztázásáról, a lehetséges módszerekről, a jó gyakorlatokról és a kötelező jellegről. Ezután az „Államtitkárság az iskolai kötelező közösségi szolgálat általános bevezetésének próbájaként az év elején felhívást intézett a középfokú nevelési-oktatási intézményekhez, hogy vegyenek részt a számukra elindításra kerülő TÁRsadalmi Szolidaritás (TÁRS) programban.” A programot egy 44 milliós maradványpénzből finanszírozták, és így a 355 pályázó iskolából 148-at tudtak támogatni. Bruttó 200 ezer forintot kaphatott a koordináló pedagógus, bruttó 50 ezer forintot egy mentor, és még átlagban 100 ezer forint támogatást lehetett kapni magára a tevékenységre (ami 5 óra előkészítésből, 20 óra szolgálatból és 5 óra feldolgozásból kellett hogy álljon.)

Három Budapesti iskolában voltam mentora a TÁRS programnak, és úgy tapasztaltam, hogy egy ilyen pályázat valóban elősegíti, hogy az iskolákban megteremtődjenek a feltételek arra, hogy azok a diákok, akik részt szeretnének venni közösségi szolgálatban, jó élménnyel és fontos tapasztalatokkal gazdagodjanak.

Az említett törvénytervezet legkorábban idén októberben fog a parlament elé kerülni, a TÁRS program folytatásának finanszírozása pedig bizonytalan. Augusztus végén egy ajánlást kaptak az iskolaigazgatók Hoffmann Rózsától: „Javaslom minden igazgató és pedagógus kollégának, hogy iskolájukban folytassák az elindult programokat. Ösztönözzék a diákokat, hogy mindenki megtapasztalhassa és megélhesse az önkéntes munka, a közösségi szolgálat örömét. Segítsék, hogy a diákok a tanítás nélküli munkanapok legalább egyikén önkéntes tevékenységet végezzenek, közösségi szolgálattal foglalkozzanak.”

Az iskolai közösségi szolgálat így kezdi ezt a tanévet, és így kezdem én is. A felülről jövő támogatás bizonytalan, de van számos alulról jövő és már működő jó példa. Vannak lehetőségek, van tenni akarás, és szerencsére sokan gondoljuk, hogy ha szeretnénk, hogy a fiatalok önmagukért és környezetükért tenni akaró és tenni tudó, felelősen gondolkodó, a közösségért és a közjóért is dolgozó, tudatos állampolgárokká váljanak, akkor a mi dolgunk az erre való nevelés.

---------------

1. A világ 141 országában a legrangosabb egyetemek által is felvételiként elfogadott vizsgarendszer. http://www.karinthy.hu/pages/ib/hu/
2. Core subject – mindenkinek kötelező teljesíteni, de nem vizsgatárgy.
3. Demokratikus Ifjúságért Alapítvány, www.i-dia.org

http://www.tani-tani.info/ontsunk_tiszta
Galambos Henriette Rita: Öntsünk tiszta vizet a pohárba!
Rövid áttekintés az ifjúsági és az iskolai közösségi szolgálat dilemmáiról

2011. október 23.

Vodafone nemzetközi pályázata :-)

"A Grahame Maher Díj pályázatára jelentkező korábbi Főállású Angyalaink közül Matolcsi Zsuzsa projektje gyűjtötte a legtöbb szavazatot. Gratulálunk!

Köszönjük mindenkinek, aki szavazatával segítette őt abban, hogy a Grahame Maher Díj nemzetközi mezőnyében Magyarországot képviselhesse, és ezáltal egy lépéssel közelebb kerüljön a döntőhöz és választott projektje megvalósításához.

Az, hogy – a szakmai zsűri döntése alapján – a nemzetközi mezőny melyik 3 pályázója vehet részt a november 2-án, Qatarban megrendezett döntőn, néhány nap múlva, október 25-én derül ki. November 3-án, vagyis a döntő másnapján pedig sor kerül a Grahame Maher Díj nyertesének kihirdetésére.
A kiválasztott pályázó és szervezete 2012 januárjától megkezdheti projektje megvalósítását.

Szurkoljunk együtt Matolcsi Zsuzsáért"

Köszönünk minden szavazatot és támogatást!
És a kisfilm szereplőinek is külön köszönet!

2011. augusztus 26.

Az Oktatásért Felelős Államtitkárság felhívása egy nap közösségi szolgálatra

Ajánlás

Tisztelt Igazgató Asszony/Úr!

Tisztelt Pedagógus Kolléga!

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkársága az iskolai kötelező közösségi szolgálat általános bevezetésének próbájaként az év elején felhívást intézett a középfokú nevelési–oktatási intézményekhez, hogy vegyenek részt a számukra elindításra kerülő TÁRsadalmi Szolidaritás (TÁRS) programban.

Célunk az volt, hogy a felnövekvő nemzedékek körében szemléletváltás következzék be a szűkebb és tágabb környezetükhöz, a rászorulókhoz és a közösséghez fűződő viszonyuk tekintetében. Meggyőződésünk, hogy ezzel a fiatalok lehetőséget kaptak az aktív állampolgári létre való felkészülésre. Saját élményű tanuláson keresztül fejleszthették a szociális érzékenységüket, és számos olyan kompetenciájukat (együttműködés, problémamegoldás, projektmenedzsment, felelős döntéshozatal, vezetői készségek, stb.), amelyek megszerzése elengedhetetlen a tudatos, felelősségteljes állampolgári léthez.

A TÁRS pályázat nyertes programjai megvalósultak, és a megismert intézményi beszámolók, valamint a záró konferencián elhangzottak alapján a programot sikeresnek tekinthetjük!

Javaslom minden igazgató és pedagógus kollégának, hogy iskolájukban folytassák az elindult programokat. Ösztönözzék a diákokat, hogy mindenki megtapasztalhassa és megélhesse az önkéntes munka, a közösségi szolgálat örömét. Segítsék, hogy a diákok a tanítás nélküli munkanapok legalább egyikén önkéntes tevékenységet végezzenek, közösségi szolgálattal foglalkozzanak.

http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforras-miniszterium/oktatasert-felelos-allamtitkarsag/hirek/felhivas-egy-nap-kozosseg-szolgalatra

2011. július 28.

Álompolgár - Demokrácia tábor



Demokrácia tábort tartottunk 10-14 éves kiskamaszoknak. Nagyon jó volt ezzel a korosztállyal dolgozni, mert boldogan játszanak szerepjátékot és használják a képzeletüket, kreativitásukat. Izgalmas volt velük játékok segítségével olyan témákat átgondolni, mint például a demokratikus választás, társadalmi különbségek, gazdálkodás, környezetvédelem. A hét során megalapítottuk saját államunkat, megírtuk a törvényeinket, elkészült a himnusz, a címer és a zászló. A helyi kis piac megismerése után a mi államunkban is alakultak nagysikerű vállalkozások. Kis állampolgáraink sok mindent tanultak ezen a héten és igazi közösséggé is kovácsolódtak.

Himnusz:



2011. június 30.

június

A nyári hónapok alatt az Iskolai Közösségi Szolgálat program fenntarthatóságán dolgozom. Két képzést készítünk elő a DIA-ban. Tanárképzést, amely pedagógusokat készít fel arra, hogy az iskolájukban szakmailag és módszertanilag felkészülten tudjanak koordinálni egy iskolai közösségi szolgálati programot; valamint egy képzést önkénteseknek, akik külső szakemberként segítik majd az iskolák munkáját a közösségi szolgálati projektek megszervezésével, valamit előkészítő és feldolgozó órák tartásával.

Felvételiztem a ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának Neveléstudományi Doktori Iskolájába, „az iskolai közösségi szolgálat” kutatási témával, mert azt gondolom, hogy a közösségi szolgálat egy nagyon hatékony pedagógiai eszköz, ám az általánosan kötelező bevezetéséhez és sikeres alkalmazásához számos szakmai, elméleti és gyakorlati kérdést kell még végiggondolnunk.

2011. június 28.

Gloviczki Zoltán: sikeres volt az iskolai közösségi szolgálat pályázata

MTI 2011. június 25., szombat 11:30
Nagy perspektívát nyitott a társadalom számára és sikeres volt az iskolai közösségi szolgálat féléves pályázata - mondta Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár szombaton Budapesten.
Mint azt az Iskolai közösségi szolgálat - követendő minták a Társ-program alapján elnevezésű konferencia megnyitó beszédében közölte, volt kezdeményező készség az iskolákban, sőt az államtitkárságnak kellett "a kezdeményezések fantáziáját korlátozni". A pályázatra 355 iskola jelentkezett, közülük 148-at támogatott a bírálóbizottság, amely 44 millió forintot osztott ki - tette hozzá.
A közösségi munka az iskolákra többletterhet ró, költségvetési vonzatai vannak, de létezik egy EU-s projekt, amely tanárképzéseket finanszíroz ezen a téren - mutatott rá a helyettes államtitkár.
Gloviczki Zoltán utalt arra, hogy a pályázati pénzek jutottak azokra a területekre, ahol a legnagyobb szükség volt rá - és arra, hogy "a segítség gesztusa megjelenjen". Példaként hozta fel, hogy Somogy megyében a pályázatok nagyobb arányban lettek sikeresek, mint a környező térségekben.
Az állami, az önkormányzati, az egyházi és az alapítványi iskolák országos arányuknak megfelelően szerepeltek mind a pályázók, mind a támogatottak között. A miskolci jezsuita gimnáziumnak, továbbá háromszáz másik iskolának a közösségi munkában már több éves tapasztalata van - emelte ki.
Ez a tevékenység nem kizárólag valakiknek a megsegítéséről szól, hanem legalább annyira a segítő közösségekről. A pedagógiai cél a társadalmi kohézió, az emberek közötti kapcsolatok erősítése. Nem az számít, hogy "csak akkor érettségizhet le valaki, ha ezt teljesítette", hanem az, hogy magától értetődő legyen a másikon való segítés, a társadalmi felelősségvállalás értékrendjének meghonosodása - hangsúlyozta Gloviczki Zoltán.
Egy másik minisztériumi sajtóanyag a konferenciáról: itt
És a Köznevelésből is egy: itt

2011. június 7.

Két példa

1. Szal'Adok - Közösségi futás

Négy zuglói középiskola diákjai futással támogatnak civil szervezeteket, így hívva fel a figyelmet az önkéntesség és a szolidaritás fontosságára. katt tovább

2. Tájház születik

A budapesti Petőfi Sándor Gimnázium iskolai önkéntes projektje a Börzsönyben.
Egy nagyon szép, tíz perces kisfilm a több éves munkáról

2011. június 4.

Május

Ez a hónap az közösségi szolgálati projektek záró hónapja volt az iskolákban. Feldolgozó órákat tartottam iskolai csoportoknak, osztályoknak, ahol végigbeszéltük, hogy mit volt a legszebb pillanat, mit tanultak, mit csinálnának máshogy. Ezek a visszanézések nagyon lelkesítőek és tanulságosak és mindig megerősítenek abban, hogy milyen jó pedagógiai eszköz az IKSZ. Az ételhordás időseknek, a korrepetálás gyermekotthonban, a játszóház tartása korházban lévő gyerekeknek, az iskola bejáratának egyedi kifestése, a törülközőgyűjtés hajléktalanoknak mind-mind tele volt olyan apró élményekkel és tapasztalatokkal, amire nagy szükségük van a fiataloknak.

Ilyen lesz az iskola bejárata, ha a diákok festhetik meg: