Iskolai közösségi szolgálat - 2 cikk (Matolcsi Zsuzsa)

Iskolai közösségi szolgálat mint pedagógiai eszköz

Az iskolai közösségi szolgálat pedagógiai eszköz, és pontosan ez különbözteti meg az önkéntességtől, a közösségért végzett munkától. Az iskolai közösségi szolgálat során a másokért, a helyi közösségért folytatott tevékenység pedagógiai folyamatba ágyazódik, amelynek neveléselméleti háttere, tanulási célja és módszertana van.  A magyar érettségit adó középiskolák pedagógiai programjába törvényi kötelezettséggel bekerült az iskolai közösségi szolgálat, amely számos neveléselméleti, pedagógiai és gyakorlati kérdést vet fel. A legtöbbjükre a következő évek során kereshetünk és adhatunk csak választ, de az amerikai és a korábbi magyar párhuzamokat, a módszertant és a jelen dilemmáit most is áttekinthetjük. Erre vállalkozik ez a tanulmány.

cikk Neveléstudomány 2013/4.

Iskolai közösségi szolgálat bevezetése

 Törődés, egymásra figyelés, elfogadás, segítés, együttműködés, felelősségvállalás. Fontos fogalmak ezek, és fontos, hogy ne csak fogalmak legyenek, hanem a gyerekek, a fiatalok és végül a felnőttek életét irányító értékek. Fontos, hogy jellemvonássokká, a személyiség részévé, belső szükségletté váljanak. Fontos nevelési cél ez, de hogyan érhető el? Példamutatással, feladattal, ismeretátadással, bizonyítással, helyzetbehozással, érveléssel, problémafelvetéssel, deklarációval?

Egy középiskolai pedagógusnak számos nevelési célja van, és számos nevelési eszköz, pedagógiai módszer áll a rendelkezésére. Hitelesen és hatékonyan akkor tudja ezeket az eszközöket alkalmazni, ha a célok világosak és számára is fontosak, ha ismeri az eszközök használati módszereit, valamint ha adottak a használathoz a feltételek is.  A 2011 decemberében elfogadott köznevelési törvény egy új pedagógiai eszköz használatát tette kötelezővé, az úgynevezett közösségi szolgálatot, és ezzel nagyon sok kérdést vetett fel.

cikk Új Pedagógiai Szemle 2013/3-4. 74. o.

3 kisfilm az önkéntességről, közösségi szolgálatról, társadalmi felelősségvállalásról

Közösségi szolgálat lépésről-lépésre

A közösségi szolgálat lépésről-lépésre című kisfilm a Budai Középiskola közösségi szolgálatra érzékenyítő programját mutatja be az előkészítő óráktól a feldolgozó alkalmakig. A folyamaton a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (DIA) munkatársa vezeti végig az osztályokat: választási lehetőségeket mutat, megszervezi az osztály által kiválasztott tevékenységet, felkészíti a diákokat, majd az akció után feldolgozó beszélgetést tart.

 

Az iskolai közösségi szolgálat a terepen

Az iskolai közösségi szolgálat a terepen című film a DIA kisfilm-sorozatának második darabja, amelyben három olyan helyszínt mutatunk be, ahol közösségi szolgálatot végeznek középiskolások. Számos helyszínen és szervezetnél van lehetőség segíteni, a közösségért tenni. Fontos azonban, hogy minden, az iskolai közösségi szolgálatban résztvevő szereplő tisztában legyen a tevékenységek tanulási céljával, hiszen a szolgálat nemcsak azért történik, hogy változzon és jobb legyen a világ, hanem azért is, hogy a tevékenységbe bekapcsolódó fiatalok (és felnőttek) személyes és szociális készségei fejlődjenek. Komoly munka és felelősség a diákok felkészítése és bevonása, de megtérül.

 

A hallgatók a közösségért

A hallgatók a közösségért című film a DIA kisfilm-sorozatának záró darabja, melyben egyetemista fiatalok próbálják ki magukat az önkénesség, a társadalmi felelősségvállalás területén. Megtapasztalják azt az örömöt, amit a másokon való segítésből, az odafordulásból, a tenni tudás megéléséből kaphat egy önkéntes.

13+1 tévhit az iskolai közösségi szolgálatról

1# A közösségi szolgálat egy új tantárgy
Sokan azért értelmezik így az új kötelezettséget, mert a magyar iskolarendszer erősen tantárgycentrikus. Az IKSz semmiképpen nem tekinthető tantárgynak, hiszen nem része a diákok órarendjének, a kötelezően az iskolában töltendő időn kívül kell teljesíteniük. Azonban a felkészítés és a feldolgozás a legtöbb esetben iskolai keretek közt is zajlik osztályfőnöki órán vagy tömbösítve. Az erre fordítandó többletmunka a pedagógusok eredeti munkaköri leírásában ugyanakkor nem szerepel.

2# Az IKSz önkéntes tevékenység
Fontos megkülönböztetni az önkéntességet a kötelező közösségi szolgálattól. Mindkét esetben fontos elem az önzetlen tevékenység másokért, mások javára, de az önkéntesség esetében a résztvevő szabad akaratból végzi a tevékenységet, a kötelező közösségi szolgálat esetében pedig külső kényszer áll fenn, mint például a köznevelési törvény, és az az esetleges szankció, hogy 50 óra teljesítésének, és annak megfelelő igazolásának hiánya esetén a diák nem kap érettségi bizonyítványt.

3# Az IKSz tevékenységek megszervezése nem az iskola feladata
A Végrehajtási rendelet a következőképpen rendelkezik: „Középiskolában meg kell szervezni a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását.” Az iskola nem köteles megszervezni közösségi szolgálatot minden diákja számára, de feladata a diákok felkészítése, a fogadószervezetekkel való kapcsolattartás, és a tevékenységek tanulságainak átbeszélése a tanulókkal.

4# Az IKSz a világ több országában is kötelező
A közösségi szolgálat jelenleg Kanadában kötelező néhány államban oly módon, hogy a középiskolásoknak 40 órát kell teljesíteniük. Ott azonban ehhez számos feltétel adott, mint például egy olyan fejlett civil közeg, amelyben sokkal könnyebb fogadószervezetet találni, felkészült pedagógusok, akik szakmailag, módszertanilag készen állnak erre a feladatra, és egy olyan iskolarendszer, amely alapvetően nyitott a helyi közösségek és a társadalom problémáira, valamint az együttműködésre.

5# A közösségi szolgálati tevékenységeket nem lehet a diák saját iskolájában végezni
Karbantartási munkákat nem ajánlott végeztetni a diákokkal, de például tudjuk, hogy több iskolában évek vagy helyenként évtizedek óta nem volt még tisztasági festés sem, ezért az osztálytermek kifestése, az iskola bizonyos részeinek rendbetétele a közösség számára hasznos és fontos tevékenység. Iskolai rendezvények segítése is az iskola közösségét építi. A saját iskolában a fiatalabb diákok korrepetálása, beilleszkedésének segítése is közösségi szolgálatnak számít.

6# Az iskola nem igazolhatja a közösségi szolgálat elvégzését.
Az iskola abban az esetben igazolhatja, ha a tevékenység az iskolában vagy az iskola szervezésében valósult meg.

7# Mindegy, hogy mit csinál a diák, csak segítsen
Ez nem így van, mert például a saját családjában történő bármilyen segítségnyújtás (beteg nagyszülő ápolása, családi ház felújításában való részvétel stb.) nem minősül közösségi szolgálatnak, mert az családi segítség. Ám abban, hogy mi számít közösségi szolgálatnak, valóban kulcsszó a segítés. Minden olyan segítő tevékenység közösségi szolgálat, ami „szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység.”

8# Az iskolai szünetek alatt nem teljesíthető az IKSz
Minden további nélkül lehet, sőt ez egy kiváló lehetőség, de arra kell figyelni, hogy napi 3 óránál többet nem lehet elszámolni.

9# A kötelező 50 órát egy év alatt kell teljesíteni
A Végrehajtási rendelet szerint 3 év alatt lehetőleg arányosan elosztva kell teljesíteni az 50 órát. A gyakorlat nagyon eltérő, van olyan iskola, ahol 9. vagy 10. osztályban szervezik az IKSz-et és van lehetőség arra, hogy a diákok egy év alatt teljesítsék.

10# Az iskola vagy a KLIK biztosítja a közösségi szolgálat megvalósításához szükséges eszközöket, és fedezi az útiköltséget
Sajnálatos módon semmilyen intézményi költségvetésben nem szerepel ez a tétel, tehát ha a tevékenységnek bármilyen anyagi vagy felszerelési igénye van, azt egyeztetni kell a fogadóintézménnyel, és közösen érdemes ezzel foglalkozni. A gyakorlat azt mutatja, hogy megfelelő kommunikáció esetén a szülők, helyi vállalkozók nagyon segítőkészek.

11# Az érettségit nem szerző diákok számára is kötelező az IKSz
A törvény ezt nem szabályozza, vagyis számukra nem írja elő az IKSz kötelező teljesítését. Azonban számos vegyes rendszerű középiskolában gondolják úgy a pedagógusok, hogy az érettségit nem szerző diákokat nem lehet kizárni ebből a lehetőségből, mert nagyon nagy szükségük lenne ilyen típusú tapasztalati tanulási lehetőségekre.

12# Aki nem teljesítette és igazolta az 50 órát, az nem érettségizhet
A törvény szövege szerint érettségizhet, de bizonyítványt nem kap.

13# A pedagógusképzésben vannak már olyan kurzusok, amelyek a közösségi szolgálat módszertanára készítik fel a jövő középiskolai tanárait
Sajnálatos módon ez nem így van. Elvétve találunk olyan pedagógusképző intézményeket, ahol legalább az önkéntesség valamilyen módon része lenne a képzésnek, de az IKSz szakmai alapjait jelenleg szinte sehol nem lehet felsőoktatási intézményben elsajátítani.

13 + 1. A közösségi szolgálat egy szükséges rossz
Ezt így nem jelentenénk ki, hiszen megfelelő feltételek megléte esetén és alaposan előkészített szakmai háttérrel az IKSz kifejezetten jótékony hatású lehet az iskola életében. Erről számos pozitív visszajelzést kapunk. Azonban olyan plusz terheket ró az amúgy is alaposan leterhelt pedagógusokra, ami miatt képtelenek annyi időt és energiát fordítani erre a kötelezettségre, mintha fakultatív módon végezhetnék a diákok ezeket a tevékenységeket.

 

Bónusz olvasmány: 
Egy kis segítség az IKSZ hátteréhez: az idevágó törvényi passzusokat, valamint hasznos dokumentum-mintákat (tevékenység-napló, igazolás, együttműködési megállapodás) tartalmazó összeállításunk innen letölthető.

Gyakran ismételt kérdések a közösségi szolgálatról a www.kozossegi.ofi.hu-n. A OFI által működtetett Közösségi szolgálat portál alapos és precíz összefoglalója a közösségi szolgálat törvényi hátteréről és praktikus oldaláról a leggyakrabban feltett kérdések mentén. Ajánlott irodalom mindazok számára, akik szeretnének egy átfogó és pontos képet kapni a közösségi szolgálatról.itt megnézhető. 


forrás: http://www.i-dia.org/2013/12/131-tevhit-az-iskolai-kozossegi.html