A Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (DIA) Iskolai közösségi szolgálat (IKSZ) nevű programját 2009-ben azzal a céllal indítottuk el, hogy lehetőséget biztosítsunk középiskolás fiatalok minél szélesebb körének, hogy tanulmányaik alatt legalább egy alkalommal részesülhessenek az önkéntes tevékenység, a közösségi szolgálat, a társadalmi felelősségvállalás élményében.

A program célját, számunkra is váratlanul, 2012-ben módosítanunk kellett, mert a Köznevelési törvény egyik rendelkezése szerint szeptembertől az iskolai közösségi szolgálat nem csupán lehetőség, hanem kötelező iskolai feladat, amit minden érettségire felkészítő középiskolában teljesíteni és igazolni kell. Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy milyen sok plusz munkát és felkészülést várnak így el a pedagógusoktól. A mi célunk csak az lehet, hogy szakmai tapasztalatunkkal és módszertani tudásunkkal támogassuk a pedagógusok munkáját, hogy amennyire lehetséges, számukra és a diákjaik számára egyaránt hasznossá, vonzóvá és építővé tehessék a közösségi szolgálatot.

2010. október 3.

Idézetek diákoktól, tanároktól

„Gyereknap alkalmából fogyatékos gyerekek otthonában tartottunk játszóházat. A felkészítés alatt voltak kétségeim, féltem, hogy nem megfelelően szólok a gyerekekhez vagy nem fognak kedvelni. A program előtt a koordinátor elmondta, hogy ne mi válasszunk gyereket, majd ők választanak. Ez így is történt. Két kislány mellém telepedett, el sem mozdultak mellőlem egész nap és együtt kifestőzünk. Rég kaptam ennyi szeretetet.:) Valami megváltozott bennem.” Debreceni diáklány

„Szerintem az iskola graffiti-mentesítése remek lehetőség volt arra, hogy tegyünk valami hasznosat és szépet a közért. És persze mindenki nyert egy élményt és csinált valami olyat, amit egyébként soha nem próbálna ki. Köszönöm a lehetőséget, egy élmény volt.” Budapesti középiskolás

„Minden fiatalnak joga van arra, hogy közösségi élményeket szerezzen. Így a fiatalok megtanulnak együttműködni, feladatokat elosztani, ütemtervet készíteni. Itt van arra tér, hogy ne otthonülő, magányos, hanem közösségi ember váljon belőle.” Somogy megyei közösségfejlesztő

„A projektmunka során a fiatalok sokkal elfogadóbbak voltak a társaikkal szemben, mint én lettem volna, ha én irányítom a kerítésfestést. Ezért a hozzáállásukért őszintén csodálom őket és toleranciát tanultam tőlük” Zala megyei tanár