A Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (DIA) Iskolai közösségi szolgálat (IKSZ) nevű programját 2009-ben azzal a céllal indítottuk el, hogy lehetőséget biztosítsunk középiskolás fiatalok minél szélesebb körének, hogy tanulmányaik alatt legalább egy alkalommal részesülhessenek az önkéntes tevékenység, a közösségi szolgálat, a társadalmi felelősségvállalás élményében.

A program célját, számunkra is váratlanul, 2012-ben módosítanunk kellett, mert a Köznevelési törvény egyik rendelkezése szerint szeptembertől az iskolai közösségi szolgálat nem csupán lehetőség, hanem kötelező iskolai feladat, amit minden érettségire felkészítő középiskolában teljesíteni és igazolni kell. Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy milyen sok plusz munkát és felkészülést várnak így el a pedagógusoktól. A mi célunk csak az lehet, hogy szakmai tapasztalatunkkal és módszertani tudásunkkal támogassuk a pedagógusok munkáját, hogy amennyire lehetséges, számukra és a diákjaik számára egyaránt hasznossá, vonzóvá és építővé tehessék a közösségi szolgálatot.

2015. augusztus 6.

Civil szervezeteknek, amit az IKSZ-ről tudni érdemes


Ezt a bejegyzést azzal a céllal írom, hogy praktikus információkkal lássam el azokat a civil szervezeteket, akik úgy döntenek, hogy szeretnének középiskolai diákokat fogadni az iskolai közösségi szolgálat keretein belül. Pedagógusok kérdéseire is mindig szívesen válaszolok, de most itt a civil szervezetek gyakori kérdései következnek. A válaszok az én válaszaim, és inkább kisebb szervezetek számára íródtak.


Mi az iskolai közösségi szolgálat?
„Közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása.”[3]

Az iskolai közösségi szolgálat pedagógiai eszköz, és pontosan ez különbözteti meg az önkéntességtől, a közösségért végzett munkától. Az iskolai közösségi szolgálat során a másokért, a helyi közösségért folytatott tevékenység pedagógiai folyamatba ágyazódik, amelynek tanulási célja és módszertana van.

Kinek a felelőssége, hogy a diák elvégezze az 50 óra közösségi szolgálatot?
Itt a felelősség kérdése hasonló, mint a tantárgyaknál. Az igazgató, a szaktanár, sőt az osztályfőnök is támogatja a diákot, megadja a feltételeket ahhoz, hogy minél jobban teljesítsen, minél többet megtanuljon az adott tantárgyból, de a diáknak is van felelőssége természetesen abban, hogy végül hányast kap, mekkora és milyen tudásra tesz szert.

Az iskolának tehát feladata, hogy lehetőséget biztosítson a közösségi szolgálat teljesítésére, és a diákok pedagógiai támogatása is az iskola feladata. Ettől még lehetséges, hogy egy diák az iskola segítsége nélkül talál magának közösségi szolgálati tevékenységet. Munkájának pedagógiai feldolgozása viszont ebben az esetben is az iskola feladata.

Bármilyen civil szervezet fogadhat közösségi szolgálatos diákot?
A középiskola feladata és az intézmény vezetőjének felelőssége a tanuló választása alapján az iskolai közösségi szolgálat megszervezése állami, önkormányzati, civil, nonprofit szervezetnél, illetve a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezetnél, középiskola magánszeméllyel kötött megállapodása alapján magánszemélynél vagy saját intézményben.”[4]

Közösségi szolgálat bárhol végezhető, ahol a diák a szűkebb vagy tágabb közösségének javát szolgálja, és nem kap érte anyagi ellenszolgáltatást. (Családon belüli segítés nem közösségi szolgálat). Nem kell tehát bejegyzett civil szervezetnek lenni, ahhoz hogy IKSZ-es diákot fogadjunk, a lényeg az, hogy a munkájukkal hozzájáruljanak a közjóhoz, adott esetben támogassák az ügyet, amiért a formális vagy nem formális (non-profit) szervezet dolgozik.

 Milyen feladat elvégzésére kérhetjük meg az ikszes diákot?
A feladat meghatározásakor két szempontot érdemes szem előtt tartanunk. Egyrészt hogy a szervezetnek valóban segítséget jelentsen az adott munka, másrészt hogy egy középiskolás diák képességeinek megfelelő legyen a feladat.

Továbbá a civil szervezetnek is figyelembe kell vennie, hogy az iskolai közösségi szolgálatban igazából fontosabb a diák érzékenyítése, az iskolapadban nem elsajátítható személyes és szociális készségeinek fejlesztése, mint a konkrét haszon, amit a munka elvégzésével „termel”. Nagyon hasznos és jó például egy hátrányos helyzetű 6 éves számára, ha mesét olvas neki egy középiskolás, de éppolyan fontosak azok a tapasztalatok, amiket a középiskolás szerez a kisgyerekkel való foglalkozás során.

Hány diákot fogadhat egy civil szervezet és hány órát végezhet ott egy diák?
A civil szervezet döntheti el, hogy hány diákot fogad és azt is, hogy kik azok a diákok. Természetesen több iskolából is jöhetnek diákok, de az esetleges toborzáskor érdemes először a közeli iskolákat megkeresni. Ha egy iskola túl sok diákot szeretne küldeni, nyugodtan lehet jelezni, hogy pontosan mikor és hány diákot tud fogadni a szervezet.

Azzal kapcsolatban, hogy a diák az 50 órából hányat tölt egy szervezetnél nincs megkötés. A diák részt vehet egy akcióban, és akkor csak 2-3 órát dolgozott a szervezetnél, de akár minden héten ott tölthet két órát egy egész tanéven keresztül, és akkor több, mint 50 óráról fog kapni igazolást. Törvényi kikötés, hogy az utazás nem számít bele az óraszámba, és hogy a munka „alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhető”[5].

Mit jelent a felkészítő és a feldolgozó óra?
„A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül – szükség szerint a mentorral közösen – legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart.”[6]

A felkészítő és feldolgozó órákat minden iskola máshogy kezeli. Sok helyen egyáltalán nincsenek ilyen alkalmak. A civil szervezet, amennyire kapacitása és lehetősége engedi, mindenképpen tartson felkészítést a diákoknak, ami szóljon az ügyről, a célról, amiért a szervezet dolgozik, és legyenek benne praktikus tanácsok. Ekkor érdemes tisztázni, hogy mik lesznek az együttműködés szabályai.

A feldolgozásra a kölcsönös visszajelzésre is fontos időt fordítani. Lehet pár kérdést írásban feltenni a diákoknak, de a legjobb, ha szóban sikerül átbeszélni, hogy mi működött és mit csinálnának a felek másképp. Valamifajta ünneplést, lezáró alkalmat is érdemes lehet szervezni hosszabb vagy nagyobb szabású tevékenység végén.

Hogy működik az adminisztráció?
„Az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködéséről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét.”[7]

Az adminisztrációnak gyakran valóban része a fent leírt együttműködési megállapodás. Van iskola, aki minden esetben ragaszkodik egy ilyen szerződéshez, de ha a diák a szervezet egy rövidebb akciójában vesz csak részt, akkor ettől el lehet tekinteni. Lehet a megállapodást csak egy diákra kötni és csak egy bizonyos időszakra, vagy ha már régebbi, bejáratott kapcsolatról van szó az iskola és a szervezet között, akkor lehet egy általánosabb megállapodást is írni.

Az igazolás kérdésében is változó, hogy melyik iskola mit kér a szervezettől. A végrehajtási rendelet szerint, „a közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott.” Leggyakrabban a diákok ebbe a naplóba (kis füzet) kérnek igazoló aláírást a szervezet egyik képviselőjétől. Van iskola, aki ragaszkodik a szervezet vezetőjének aláírásához és pecséthez is, pedig erre semmilyen törvényi leírás nem utal. Az, hogy az iskolai koordinátor vagy osztályfőnök milyen igazolást vár el a gyerekektől, az rájuk van bízva, és sajnos néhány esetben a pecsétben bíznak csak.

Bővebb információt, hivatalos állásfoglalást, az OFI-tól lehet kérni (kozossegi.szolgalat@ofi.hu). A legtöbb hivatalos kérdésben pedig az egy oldalas végrehajtási rendelet a meghatározó. Fogadószervezeteknek szóló ajánlásokat az OFI honlapján  is lehet olvasni.

(Ez a bejegyzés a DeMo szakmai blogra íródott: http://demoblog.hu/blog/amit-az-iskolai-kozossegi-szolgalatrol-tudni-erdemes/)


2014. november 21.

Módosították a Köznevelési törvény végrehajtási rendeletében a közösségi szolgálat jogszabályait!

133. § (1) A középiskola feladata és az intézmény vezetőjének felelőssége a tanuló választása alapján az iskolai közösségi szolgálat megszervezése állami, önkormányzati, civil, illetve nonprofit szervezetnél, középiskola magánszeméllyel kötött megállapodása alapján magánszemélynél vagy saját intézményben. Ennek keretében meg kell szervezni a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. A tanuló osztályfőnöke vagy az ezzel a feladattal megbízott pedagógus a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet.

2014. július 6.

Elsősegély-csomag iskolai közösségi szolgálathoz



Módszertani kézikönyv iskolai közösségi szolgálati tevékenységek és projektek megvalósításához. A Demokratikus Ifjúságért Alapítvány kiadásában megjelent kötet a DIA több mint 10 évre visszatekintő tapasztalatait foglalja össze a közösségi szolgálat terén, és elsősorban pedagógusok számára nyújt praktikus segítséget az iskolai közösségi szolgálat megvalósításában: a közösségi szolgálat megalapozásától egy közös akción át az élmények feldolgozásáig. A kiadvány online letölthető.




Karlowits - Juhász Orchidea és Reif Jenifer: Nekem nem 8. A színes, gyakorlatias szempontok mentén megírt kézikönyvecske a diákok számára nyújt segítséget a közösségi szolgálat terepén. A kiadvány a fiatalok számára érthető nyelven ismerteti meg a közösségi szolgálat céljait és értelmét, néhány inspiráló példán keresztül bemutatja, mi mindent tehetünk a közösségi szolgálat részeként, illetve támpontot ad a saját élmények megtervezéséhez. A könyv online elérhető.




Gyakran ismételt kérdések a közösségi szolgálatról. A OFI által működtetett Közösségi szolgálat Portál alapos és precíz összefoglalója a közösségi szolgálat törvényi hátteréről és praktikus oldaláról a leggyakrabban feltett kérdések mentén. Ajánlott irodalom mindazok számára, akik szeretnének egy átfogó és pontos képet kapni a közösségi szolgálatról.Folytatás itt

Kisfilmek 2013 őszén a DIA három rövidfilmet készített a közösségi szolgálat témájában, azzal a szándékkal, hogy segítse a pedagógusok munkáját. A filmekből tájékozódhatunk a közösségi szolgálat hátteréről, megismerhetünk közösségi szolgálatot teljesítő fiatalokat, diákokat fogadó intézményeket. A videók egy-egy felkészítő órába illesztve segíthetnek abban, hogy a tanulók képet kapjanak az IKSz-ről és az IKSz-ben rejlő lehetőségekről. A három rövidfilm és további inspiráló kisfilmek találhatóak itt.

2014. május 25.

Közösségi szolgálat - ahogyan mi csináljuk...


Májusban a Budai Középiskola 300 diákja először vett részt közösségi szolgálatban. Segítettek állatmenhelyen, meglátogattak otthonban élő időseket, együtt tanultak állami gondozott gyermekekkel, megtapasztalták a kultúrák sokszínűségét egy menekült táborban. Mi is ott voltunk: előkészítettünk, szerveztünk, segítettünk. Elkísértük a fiatalokat első közösségi szolgálati élményükre. Mert ha jól csináljuk, az IKSZ igazi tanulási élmény lehet mindazok számára, akik részt vesznek benne.

forrás: http://iksz.i-dia.org/

2014. február 27.

Iskolai közösségi szolgálat - 2 cikk (Matolcsi Zsuzsa)

Iskolai közösségi szolgálat mint pedagógiai eszköz
Az iskolai közösségi szolgálat pedagógiai eszköz, és pontosan ez különbözteti meg az önkéntességtől, a közösségért végzett munkától. Az iskolai közösségi szolgálat során a másokért, a helyi közösségért folytatott tevékenység pedagógiai folyamatba ágyazódik, amelynek neveléselméleti háttere, tanulási célja és módszertana van.  A magyar érettségit adó középiskolák pedagógiai programjába törvényi kötelezettséggel bekerült az iskolai közösségi szolgálat, amely számos neveléselméleti, pedagógiai és gyakorlati kérdést vet fel. A legtöbbjükre a következő évek során kereshetünk és adhatunk csak választ, de az amerikai és a korábbi magyar párhuzamokat, a módszertant és a jelen dilemmáit most is áttekinthetjük. Erre vállalkozik ez a tanulmány.


Iskolai közösségi szolgálat bevezetése
 Törődés, egymásra figyelés, elfogadás, segítés, együttműködés, felelősségvállalás. Fontos fogalmak ezek, és fontos, hogy ne csak fogalmak legyenek, hanem a gyerekek, a fiatalok és végül a felnőttek életét irányító értékek. Fontos, hogy jellemvonássokká, a személyiség részévé, belső szükségletté váljanak. Fontos nevelési cél ez, de hogyan érhető el? Példamutatással, feladattal, ismeretátadással, bizonyítással, helyzetbehozással, érveléssel, problémafelvetéssel, deklarációval?
Egy középiskolai pedagógusnak számos nevelési célja van, és számos nevelési eszköz, pedagógiai módszer áll a rendelkezésére. Hitelesen és hatékonyan akkor tudja ezeket az eszközöket alkalmazni, ha a célok világosak és számára is fontosak, ha ismeri az eszközök használati módszereit, valamint ha adottak a használathoz a feltételek is.  A 2011 decemberében elfogadott köznevelési törvény egy új pedagógiai eszköz használatát tette kötelezővé, az úgynevezett közösségi szolgálatot, és ezzel nagyon sok kérdést vetett fel.

cikk Új Pedagógiai Szemle 2013/3-4. 74. o.


2014. február 11.

3 kisfilm az önkéntességről, közösségi szolgálatról, társadalmi felelősségvállalásról


Közösségi szolgálat lépésről-lépésre


A közösségi szolgálat lépésről-lépésre című kisfilm a Budai Középiskola közösségi szolgálatra érzékenyítő programját mutatja be az előkészítő óráktól a feldolgozó alkalmakig. A folyamaton a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (DIA) munkatársa vezeti végig az osztályokat: választási lehetőségeket mutat, megszervezi az osztály által kiválasztott tevékenységet, felkészíti a diákokat, majd az akció után feldolgozó beszélgetést tart.


 


Az iskolai közösségi szolgálat a terepen


Az iskolai közösségi szolgálat a terepen című film a DIA kisfilm-sorozatának második darabja, amelyben három olyan helyszínt mutatunk be, ahol közösségi szolgálatot végeznek középiskolások. Számos helyszínen és szervezetnél van lehetőség segíteni, a közösségért tenni. Fontos azonban, hogy minden, az iskolai közösségi szolgálatban résztvevő szereplő tisztában legyen a tevékenységek tanulási céljával, hiszen a szolgálat nemcsak azért történik, hogy változzon és jobb legyen a világ, hanem azért is, hogy a tevékenységbe bekapcsolódó fiatalok (és felnőttek) személyes és szociális készségei fejlődjenek. Komoly munka és felelősség a diákok felkészítése és bevonása, de megtérül.


 


A hallgatók a közösségért


A hallgatók a közösségért című film a DIA kisfilm-sorozatának záró darabja, melyben egyetemista fiatalok próbálják ki magukat az önkénesség, a társadalmi felelősségvállalás területén. Megtapasztalják azt az örömöt, amit a másokon való segítésből, az odafordulásból, a tenni tudás megéléséből kaphat egy önkéntes.


2014. február 1.

13+1 tévhit az iskolai közösségi szolgálatról

1# A közösségi szolgálat egy új tantárgy
Sokan azért értelmezik így az új kötelezettséget, mert a magyar iskolarendszer erősen tantárgycentrikus. Az IKSz semmiképpen nem tekinthető tantárgynak, hiszen nem része a diákok órarendjének, a kötelezően az iskolában töltendő időn kívül kell teljesíteniük. Azonban a felkészítés és a feldolgozás a legtöbb esetben iskolai keretek közt is zajlik osztályfőnöki órán vagy tömbösítve. Az erre fordítandó többletmunka a pedagógusok eredeti munkaköri leírásában ugyanakkor nem szerepel.

2# Az IKSz önkéntes tevékenység
Fontos megkülönböztetni az önkéntességet a kötelező közösségi szolgálattól. Mindkét esetben fontos elem az önzetlen tevékenység másokért, mások javára, de az önkéntesség esetében a résztvevő szabad akaratból végzi a tevékenységet, a kötelező közösségi szolgálat esetében pedig külső kényszer áll fenn, mint például a köznevelési törvény, és az az esetleges szankció, hogy 50 óra teljesítésének, és annak megfelelő igazolásának hiánya esetén a diák nem kap érettségi bizonyítványt.

3# Az IKSz tevékenységek megszervezése nem az iskola feladata

A Végrehajtási rendelet a következőképpen rendelkezik: „Középiskolában meg kell szervezni a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását.” Az iskola nem köteles megszervezni közösségi szolgálatot minden diákja számára, de feladata a diákok felkészítése, a fogadószervezetekkel való kapcsolattartás, és a tevékenységek tanulságainak átbeszélése a tanulókkal.

4# Az IKSz a világ több országában is kötelező
A közösségi szolgálat jelenleg Kanadában kötelező néhány államban oly módon, hogy a középiskolásoknak 40 órát kell teljesíteniük. Ott azonban ehhez számos feltétel adott, mint például egy olyan fejlett civil közeg, amelyben sokkal könnyebb fogadószervezetet találni, felkészült pedagógusok, akik szakmailag, módszertanilag készen állnak erre a feladatra, és egy olyan iskolarendszer, amely alapvetően nyitott a helyi közösségek és a társadalom problémáira, valamint az együttműködésre.

5# A közösségi szolgálati tevékenységeket nem lehet a diák saját iskolájában végezni
Karbantartási munkákat nem ajánlott végeztetni a diákokkal, de például tudjuk, hogy több iskolában évek vagy helyenként évtizedek óta nem volt még tisztasági festés sem, ezért az osztálytermek kifestése, az iskola bizonyos részeinek rendbetétele a közösség számára hasznos és fontos tevékenység. Iskolai rendezvények segítése is az iskola közösségét építi. A saját iskolában a fiatalabb diákok korrepetálása, beilleszkedésének segítése is közösségi szolgálatnak számít.

6# Az iskola nem igazolhatja a közösségi szolgálat elvégzését.
Az iskola abban az esetben igazolhatja, ha a tevékenység az iskolában vagy az iskola szervezésében valósult meg.

7# Mindegy, hogy mit csinál a diák, csak segítsen
Ez nem így van, mert például a saját családjában történő bármilyen segítségnyújtás (beteg nagyszülő ápolása, családi ház felújításában való részvétel stb.) nem minősül közösségi szolgálatnak, mert az családi segítség. Ám abban, hogy mi számít közösségi szolgálatnak, valóban kulcsszó a segítés. Minden olyan segítő tevékenység közösségi szolgálat, ami „szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység.”

8# Az iskolai szünetek alatt nem teljesíthető az IKSz
Minden további nélkül lehet, sőt ez egy kiváló lehetőség, de arra kell figyelni, hogy napi 3 óránál többet nem lehet elszámolni.

9# A kötelező 50 órát egy év alatt kell teljesíteni

A Végrehajtási rendelet szerint 3 év alatt lehetőleg arányosan elosztva kell teljesíteni az 50 órát. A gyakorlat nagyon eltérő, van olyan iskola, ahol 9. vagy 10. osztályban szervezik az IKSz-et és van lehetőség arra, hogy a diákok egy év alatt teljesítsék.

10# Az iskola vagy a KLIK biztosítja a közösségi szolgálat megvalósításához szükséges eszközöket, és fedezi az útiköltséget

Sajnálatos módon semmilyen intézményi költségvetésben nem szerepel ez a tétel, tehát ha a tevékenységnek bármilyen anyagi vagy felszerelési igénye van, azt egyeztetni kell a fogadóintézménnyel, és közösen érdemes ezzel foglalkozni. A gyakorlat azt mutatja, hogy megfelelő kommunikáció esetén a szülők, helyi vállalkozók nagyon segítőkészek.

11# Az érettségit nem szerző diákok számára is kötelező az IKSz
A törvény ezt nem szabályozza, vagyis számukra nem írja elő az IKSz kötelező teljesítését. Azonban számos vegyes rendszerű középiskolában gondolják úgy a pedagógusok, hogy az érettségit nem szerző diákokat nem lehet kizárni ebből a lehetőségből, mert nagyon nagy szükségük lenne ilyen típusú tapasztalati tanulási lehetőségekre.

12# Aki nem teljesítette és igazolta az 50 órát, az nem érettségizhet

A törvény szövege szerint érettségizhet, de bizonyítványt nem kap.

13# A pedagógusképzésben vannak már olyan kurzusok, amelyek a közösségi szolgálat módszertanára készítik fel a jövő középiskolai tanárait
Sajnálatos módon ez nem így van. Elvétve találunk olyan pedagógusképző intézményeket, ahol legalább az önkéntesség valamilyen módon része lenne a képzésnek, de az IKSz szakmai alapjait jelenleg szinte sehol nem lehet felsőoktatási intézményben elsajátítani.

13 + 1. A közösségi szolgálat egy szükséges rossz

Ezt így nem jelentenénk ki, hiszen megfelelő feltételek megléte esetén és alaposan előkészített szakmai háttérrel az IKSz kifejezetten jótékony hatású lehet az iskola életében. Erről számos pozitív visszajelzést kapunk. Azonban olyan plusz terheket ró az amúgy is alaposan leterhelt pedagógusokra, ami miatt képtelenek annyi időt és energiát fordítani erre a kötelezettségre, mintha fakultatív módon végezhetnék a diákok ezeket a tevékenységeket.
 
Bónusz olvasmány: 
Egy kis segítség az IKSZ hátteréhez: az idevágó törvényi passzusokat, valamint hasznos dokumentum-mintákat (tevékenység-napló, igazolás, együttműködési megállapodás) tartalmazó összeállításunk innen letölthető.

Gyakran ismételt kérdések a közösségi szolgálatról a www.kozossegi.ofi.hu-n. A OFI által működtetett Közösségi szolgálat portál alapos és precíz összefoglalója a közösségi szolgálat törvényi hátteréről és praktikus oldaláról a leggyakrabban feltett kérdések mentén. Ajánlott irodalom mindazok számára, akik szeretnének egy átfogó és pontos képet kapni a közösségi szolgálatról.itt megnézhető. 


forrás: http://www.i-dia.org/2013/12/131-tevhit-az-iskolai-kozossegi.html

2013. július 30.

DIA - Akkreditált pedagógusképzéseink értékelése

Ebben a tanévben 5 akkreditált pedagógus továbbképzést tartottunk az iskolai közösségi szolgálathoz (IKSz) kapcsolódóan: Kecskeméten, Pécsett, Salgótarjánban és Budapesten. A képzéseken a résztvevők saját élményű tanuláson keresztül ismerkedtek a közösségi szolgálat módszertanával és gyakorlati vonatkozásaival. Elmondhatjuk, hogy a résztvevők megértették: a közösségi szolgálat egy kiváló pedagógiai eszköz a fiatalok társadalmi problémák iránti érzékenyítése és a közösségi részvétel terén. Az is világossá vált, hogy ez egy igen nagy kihívás, komoly pedagógiai és logisztikai háttér szükséges hozzá, de ha az iskola kidolgozza a saját rendszerét, és kellőképpen tudja motiválni a pedagógusokat és a diákokat, akkor sokat nyerhet vele rövid távon, az érintettek (diákok, szervezetek, helyi közösség) pedig hosszabb távon is.
Az akkreditációs elvárásoknak megfelelően itt adjuk közre az öt képzés értékelésének összesítőit.

2013. március 4.

Képzési felhívás



ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT A GYAKORLATBAN

A Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (DIA)

30 órás akkreditált pedagógus-továbbképzést hirdet középiskolai tanárok részére.

Időpont: március 18-19. (8-16 óráig) és még két alkalom megbeszélés szerint áprilisban
Helyszín: Toldy Ferenc Gimnázium, 1015 Budapest, Toldy Ferenc u. 9.

A képzés ingyenes.

A kurzusról

A kurzus során a résztvevők megismerkednek az iskolai közösségi szolgálat módszertanával, szervezési kihívásaival, az iskolai és a fogadószervezetekkel történő koordinációs feladatokkal, valamint hazai és külföldi jó gyakorlatokkal. A kurzus interaktív és bevonó módszereket alkalmaz és nagyban épít a résztvevők korábbi személyes tapasztalataira. A résztvevők továbbá megkapják a DIA 2012-ben megjelent iskolai közösségi szolgálat módszertani kézikönyvét is.

Jelentkezés: 2013. március 10-ig 
 
Matolcsi Zsuzsa
IKSZ programvezetőnél
+ 36 30 297 30 54


A program a Nyílt Társadalom Intézet támogatásával valósul meg.