2014. november 21.
Módosították a Köznevelési törvény végrehajtási rendeletében a közösségi szolgálat jogszabályait!
133. § (1) A középiskola feladata és az intézmény
vezetőjének felelőssége a tanuló választása alapján az iskolai közösségi
szolgálat megszervezése állami, önkormányzati, civil, illetve nonprofit
szervezetnél, középiskola magánszeméllyel kötött megállapodása alapján
magánszemélynél vagy saját intézményben. Ennek keretében meg kell szervezni a
tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő
feladatok ellátását. A tanuló osztályfőnöke vagy az ezzel a feladattal megbízott
pedagógus a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési
szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi
szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet.
tovább a rendelethez és a következtetésekhez:
2014. július 6.
Elsősegély-csomag iskolai közösségi szolgálathoz
Módszertani kézikönyv iskolai közösségi szolgálati
tevékenységek és projektek megvalósításához. A Demokratikus Ifjúságért
Alapítvány kiadásában megjelent kötet a DIA több mint 10 évre visszatekintő
tapasztalatait foglalja össze a közösségi szolgálat terén, és elsősorban
pedagógusok számára nyújt praktikus segítséget az iskolai közösségi szolgálat megvalósításában:
a közösségi szolgálat megalapozásától egy közös akción át az élmények
feldolgozásáig. A kiadvány online letölthető.
Karlowits - Juhász Orchidea és Reif Jenifer: Nekem nem 8. A
színes, gyakorlatias szempontok mentén megírt kézikönyvecske a diákok számára
nyújt segítséget a közösségi szolgálat terepén. A kiadvány a fiatalok számára
érthető nyelven ismerteti meg a közösségi szolgálat céljait és értelmét, néhány
inspiráló példán keresztül bemutatja, mi mindent tehetünk a közösségi szolgálat
részeként, illetve támpontot ad a saját élmények megtervezéséhez. A könyv online
elérhető.
Gyakran ismételt kérdések a közösségi szolgálatról. A
OFI által működtetett Közösségi szolgálat Portál alapos és precíz
összefoglalója a közösségi szolgálat törvényi hátteréről és praktikus oldaláról
a leggyakrabban feltett kérdések mentén. Ajánlott irodalom mindazok számára,
akik szeretnének egy átfogó és pontos képet kapni a közösségi szolgálatról.Folytatás
itt.
Kisfilmek 2013 őszén a DIA három rövidfilmet készített
a közösségi szolgálat témájában, azzal a szándékkal, hogy segítse a pedagógusok
munkáját. A filmekből tájékozódhatunk a közösségi szolgálat hátteréről,
megismerhetünk közösségi szolgálatot teljesítő fiatalokat, diákokat fogadó
intézményeket. A videók egy-egy felkészítő órába illesztve segíthetnek abban,
hogy a tanulók képet kapjanak az IKSz-ről és az IKSz-ben rejlő lehetőségekről.
A három rövidfilm és további inspiráló kisfilmek találhatóak itt.
2014. május 25.
Közösségi szolgálat - ahogyan mi csináljuk...
Májusban a Budai Középiskola 300 diákja először vett részt
közösségi szolgálatban. Segítettek állatmenhelyen, meglátogattak otthonban élő
időseket, együtt tanultak állami gondozott gyermekekkel, megtapasztalták a
kultúrák sokszínűségét egy menekült táborban. Mi is ott voltunk: előkészítettünk,
szerveztünk, segítettünk. Elkísértük a fiatalokat első közösségi szolgálati
élményükre. Mert ha jól csináljuk, az IKSZ igazi tanulási élmény lehet mindazok
számára, akik részt vesznek benne.
forrás: http://iksz.i-dia.org/
2014. február 27.
Iskolai közösségi szolgálat - 2 cikk (Matolcsi Zsuzsa)
Iskolai közösségi szolgálat mint
pedagógiai eszköz
Az iskolai közösségi szolgálat pedagógiai eszköz, és pontosan ez
különbözteti meg az önkéntességtől, a közösségért végzett munkától. Az iskolai
közösségi szolgálat során a másokért, a helyi közösségért folytatott
tevékenység pedagógiai folyamatba ágyazódik, amelynek neveléselméleti háttere,
tanulási célja és módszertana van. A
magyar érettségit adó középiskolák pedagógiai programjába törvényi
kötelezettséggel bekerült az iskolai közösségi szolgálat, amely számos
neveléselméleti, pedagógiai és gyakorlati kérdést vet fel. A legtöbbjükre a
következő évek során kereshetünk és adhatunk csak választ, de az amerikai és a
korábbi magyar párhuzamokat, a módszertant és a jelen dilemmáit most is
áttekinthetjük. Erre vállalkozik ez a tanulmány.
Iskolai közösségi szolgálat
bevezetése
Törődés, egymásra figyelés,
elfogadás, segítés, együttműködés, felelősségvállalás. Fontos fogalmak ezek, és
fontos, hogy ne csak fogalmak legyenek, hanem a gyerekek, a fiatalok és végül a
felnőttek életét irányító értékek. Fontos, hogy jellemvonássokká, a személyiség
részévé, belső szükségletté váljanak. Fontos nevelési cél ez, de hogyan érhető
el? Példamutatással, feladattal, ismeretátadással, bizonyítással, helyzetbehozással,
érveléssel, problémafelvetéssel, deklarációval?
Egy középiskolai pedagógusnak számos nevelési célja van, és számos
nevelési eszköz, pedagógiai módszer áll a rendelkezésére. Hitelesen és
hatékonyan akkor tudja ezeket az eszközöket alkalmazni, ha a célok világosak és
számára is fontosak, ha ismeri az eszközök használati módszereit, valamint ha
adottak a használathoz a feltételek is.
A 2011 decemberében elfogadott köznevelési törvény egy új pedagógiai
eszköz használatát tette kötelezővé, az úgynevezett közösségi szolgálatot, és
ezzel nagyon sok kérdést vetett fel.
2014. február 11.
3 kisfilm az önkéntességről, közösségi szolgálatról, társadalmi felelősségvállalásról
Közösségi szolgálat lépésről-lépésre
A közösségi szolgálat lépésről-lépésre című kisfilm a Budai
Középiskola közösségi szolgálatra érzékenyítő programját mutatja be az
előkészítő óráktól a feldolgozó alkalmakig. A folyamaton a Demokratikus
Ifjúságért Alapítvány (DIA) munkatársa vezeti végig az osztályokat: választási
lehetőségeket mutat, megszervezi az osztály által kiválasztott tevékenységet,
felkészíti a diákokat, majd az akció után feldolgozó beszélgetést tart.
Az iskolai közösségi szolgálat a terepen
Az iskolai közösségi szolgálat a terepen című film a DIA kisfilm-sorozatának második darabja, amelyben három olyan helyszínt mutatunk be, ahol közösségi szolgálatot végeznek középiskolások. Számos helyszínen és szervezetnél van lehetőség segíteni, a közösségért tenni. Fontos azonban, hogy minden, az iskolai közösségi szolgálatban résztvevő szereplő tisztában legyen a tevékenységek tanulási céljával, hiszen a szolgálat nemcsak azért történik, hogy változzon és jobb legyen a világ, hanem azért is, hogy a tevékenységbe bekapcsolódó fiatalok (és felnőttek) személyes és szociális készségei fejlődjenek. Komoly munka és felelősség a diákok felkészítése és bevonása, de megtérül.
A hallgatók a közösségért
A hallgatók a közösségért című film a DIA
kisfilm-sorozatának záró darabja, melyben egyetemista fiatalok próbálják ki
magukat az önkénesség, a társadalmi felelősségvállalás területén.
Megtapasztalják azt az örömöt, amit a másokon való segítésből, az
odafordulásból, a tenni tudás megéléséből kaphat egy önkéntes.
2014. február 1.
13+1 tévhit az iskolai közösségi szolgálatról
1# A közösségi szolgálat egy új tantárgy
Sokan azért értelmezik így az új kötelezettséget, mert a magyar iskolarendszer erősen tantárgycentrikus. Az IKSz semmiképpen nem tekinthető tantárgynak, hiszen nem része a diákok órarendjének, a kötelezően az iskolában töltendő időn kívül kell teljesíteniük. Azonban a felkészítés és a feldolgozás a legtöbb esetben iskolai keretek közt is zajlik osztályfőnöki órán vagy tömbösítve. Az erre fordítandó többletmunka a pedagógusok eredeti munkaköri leírásában ugyanakkor nem szerepel.
2# Az IKSz önkéntes tevékenység
Fontos megkülönböztetni az önkéntességet a kötelező közösségi szolgálattól. Mindkét esetben fontos elem az önzetlen tevékenység másokért, mások javára, de az önkéntesség esetében a résztvevő szabad akaratból végzi a tevékenységet, a kötelező közösségi szolgálat esetében pedig külső kényszer áll fenn, mint például a köznevelési törvény, és az az esetleges szankció, hogy 50 óra teljesítésének, és annak megfelelő igazolásának hiánya esetén a diák nem kap érettségi bizonyítványt.
3# Az IKSz tevékenységek megszervezése nem az iskola feladata
A Végrehajtási rendelet a következőképpen rendelkezik: „Középiskolában meg kell szervezni a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását.” Az iskola nem köteles megszervezni közösségi szolgálatot minden diákja számára, de feladata a diákok felkészítése, a fogadószervezetekkel való kapcsolattartás, és a tevékenységek tanulságainak átbeszélése a tanulókkal.
4# Az IKSz a világ több országában is kötelező
A közösségi szolgálat jelenleg Kanadában kötelező néhány államban oly módon, hogy a középiskolásoknak 40 órát kell teljesíteniük. Ott azonban ehhez számos feltétel adott, mint például egy olyan fejlett civil közeg, amelyben sokkal könnyebb fogadószervezetet találni, felkészült pedagógusok, akik szakmailag, módszertanilag készen állnak erre a feladatra, és egy olyan iskolarendszer, amely alapvetően nyitott a helyi közösségek és a társadalom problémáira, valamint az együttműködésre.
5# A közösségi szolgálati tevékenységeket nem lehet a diák saját iskolájában végezni
Karbantartási munkákat nem ajánlott végeztetni a diákokkal, de például tudjuk, hogy több iskolában évek vagy helyenként évtizedek óta nem volt még tisztasági festés sem, ezért az osztálytermek kifestése, az iskola bizonyos részeinek rendbetétele a közösség számára hasznos és fontos tevékenység. Iskolai rendezvények segítése is az iskola közösségét építi. A saját iskolában a fiatalabb diákok korrepetálása, beilleszkedésének segítése is közösségi szolgálatnak számít.
6# Az iskola nem igazolhatja a közösségi szolgálat elvégzését.
Az iskola abban az esetben igazolhatja, ha a tevékenység az iskolában vagy az iskola szervezésében valósult meg.
7# Mindegy, hogy mit csinál a diák, csak segítsen
Ez nem így van, mert például a saját családjában történő bármilyen segítségnyújtás (beteg nagyszülő ápolása, családi ház felújításában való részvétel stb.) nem minősül közösségi szolgálatnak, mert az családi segítség. Ám abban, hogy mi számít közösségi szolgálatnak, valóban kulcsszó a segítés. Minden olyan segítő tevékenység közösségi szolgálat, ami „szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység.”
8# Az iskolai szünetek alatt nem teljesíthető az IKSz
Minden további nélkül lehet, sőt ez egy kiváló lehetőség, de arra kell figyelni, hogy napi 3 óránál többet nem lehet elszámolni.
9# A kötelező 50 órát egy év alatt kell teljesíteni
A Végrehajtási rendelet szerint 3 év alatt lehetőleg arányosan elosztva kell teljesíteni az 50 órát. A gyakorlat nagyon eltérő, van olyan iskola, ahol 9. vagy 10. osztályban szervezik az IKSz-et és van lehetőség arra, hogy a diákok egy év alatt teljesítsék.
10# Az iskola vagy a KLIK biztosítja a közösségi szolgálat megvalósításához szükséges eszközöket, és fedezi az útiköltséget
Sajnálatos módon semmilyen intézményi költségvetésben nem szerepel ez a tétel, tehát ha a tevékenységnek bármilyen anyagi vagy felszerelési igénye van, azt egyeztetni kell a fogadóintézménnyel, és közösen érdemes ezzel foglalkozni. A gyakorlat azt mutatja, hogy megfelelő kommunikáció esetén a szülők, helyi vállalkozók nagyon segítőkészek.
11# Az érettségit nem szerző diákok számára is kötelező az IKSz
A törvény ezt nem szabályozza, vagyis számukra nem írja elő az IKSz kötelező teljesítését. Azonban számos vegyes rendszerű középiskolában gondolják úgy a pedagógusok, hogy az érettségit nem szerző diákokat nem lehet kizárni ebből a lehetőségből, mert nagyon nagy szükségük lenne ilyen típusú tapasztalati tanulási lehetőségekre.
12# Aki nem teljesítette és igazolta az 50 órát, az nem érettségizhet
A törvény szövege szerint érettségizhet, de bizonyítványt nem kap.
13# A pedagógusképzésben vannak már olyan kurzusok, amelyek a közösségi szolgálat módszertanára készítik fel a jövő középiskolai tanárait
Sajnálatos módon ez nem így van. Elvétve találunk olyan pedagógusképző intézményeket, ahol legalább az önkéntesség valamilyen módon része lenne a képzésnek, de az IKSz szakmai alapjait jelenleg szinte sehol nem lehet felsőoktatási intézményben elsajátítani.
13 + 1. A közösségi szolgálat egy szükséges rossz
Ezt így nem jelentenénk ki, hiszen megfelelő feltételek megléte esetén és alaposan előkészített szakmai háttérrel az IKSz kifejezetten jótékony hatású lehet az iskola életében. Erről számos pozitív visszajelzést kapunk. Azonban olyan plusz terheket ró az amúgy is alaposan leterhelt pedagógusokra, ami miatt képtelenek annyi időt és energiát fordítani erre a kötelezettségre, mintha fakultatív módon végezhetnék a diákok ezeket a tevékenységeket.
Bónusz olvasmány:
Egy kis segítség az IKSZ hátteréhez: az idevágó törvényi passzusokat, valamint hasznos dokumentum-mintákat (tevékenység-napló, igazolás, együttműködési megállapodás) tartalmazó összeállításunk innen letölthető.
Gyakran ismételt kérdések a közösségi szolgálatról a www.kozossegi.ofi.hu-n. A OFI által működtetett Közösségi szolgálat portál alapos és precíz összefoglalója a közösségi szolgálat törvényi hátteréről és praktikus oldaláról a leggyakrabban feltett kérdések mentén. Ajánlott irodalom mindazok számára, akik szeretnének egy átfogó és pontos képet kapni a közösségi szolgálatról.itt megnézhető.
forrás: http://www.i-dia.org/2013/12/131-tevhit-az-iskolai-kozossegi.html
Sokan azért értelmezik így az új kötelezettséget, mert a magyar iskolarendszer erősen tantárgycentrikus. Az IKSz semmiképpen nem tekinthető tantárgynak, hiszen nem része a diákok órarendjének, a kötelezően az iskolában töltendő időn kívül kell teljesíteniük. Azonban a felkészítés és a feldolgozás a legtöbb esetben iskolai keretek közt is zajlik osztályfőnöki órán vagy tömbösítve. Az erre fordítandó többletmunka a pedagógusok eredeti munkaköri leírásában ugyanakkor nem szerepel.
2# Az IKSz önkéntes tevékenység
Fontos megkülönböztetni az önkéntességet a kötelező közösségi szolgálattól. Mindkét esetben fontos elem az önzetlen tevékenység másokért, mások javára, de az önkéntesség esetében a résztvevő szabad akaratból végzi a tevékenységet, a kötelező közösségi szolgálat esetében pedig külső kényszer áll fenn, mint például a köznevelési törvény, és az az esetleges szankció, hogy 50 óra teljesítésének, és annak megfelelő igazolásának hiánya esetén a diák nem kap érettségi bizonyítványt.
3# Az IKSz tevékenységek megszervezése nem az iskola feladata
A Végrehajtási rendelet a következőképpen rendelkezik: „Középiskolában meg kell szervezni a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását.” Az iskola nem köteles megszervezni közösségi szolgálatot minden diákja számára, de feladata a diákok felkészítése, a fogadószervezetekkel való kapcsolattartás, és a tevékenységek tanulságainak átbeszélése a tanulókkal.
4# Az IKSz a világ több országában is kötelező
A közösségi szolgálat jelenleg Kanadában kötelező néhány államban oly módon, hogy a középiskolásoknak 40 órát kell teljesíteniük. Ott azonban ehhez számos feltétel adott, mint például egy olyan fejlett civil közeg, amelyben sokkal könnyebb fogadószervezetet találni, felkészült pedagógusok, akik szakmailag, módszertanilag készen állnak erre a feladatra, és egy olyan iskolarendszer, amely alapvetően nyitott a helyi közösségek és a társadalom problémáira, valamint az együttműködésre.
5# A közösségi szolgálati tevékenységeket nem lehet a diák saját iskolájában végezni
Karbantartási munkákat nem ajánlott végeztetni a diákokkal, de például tudjuk, hogy több iskolában évek vagy helyenként évtizedek óta nem volt még tisztasági festés sem, ezért az osztálytermek kifestése, az iskola bizonyos részeinek rendbetétele a közösség számára hasznos és fontos tevékenység. Iskolai rendezvények segítése is az iskola közösségét építi. A saját iskolában a fiatalabb diákok korrepetálása, beilleszkedésének segítése is közösségi szolgálatnak számít.
6# Az iskola nem igazolhatja a közösségi szolgálat elvégzését.
Az iskola abban az esetben igazolhatja, ha a tevékenység az iskolában vagy az iskola szervezésében valósult meg.
7# Mindegy, hogy mit csinál a diák, csak segítsen
Ez nem így van, mert például a saját családjában történő bármilyen segítségnyújtás (beteg nagyszülő ápolása, családi ház felújításában való részvétel stb.) nem minősül közösségi szolgálatnak, mert az családi segítség. Ám abban, hogy mi számít közösségi szolgálatnak, valóban kulcsszó a segítés. Minden olyan segítő tevékenység közösségi szolgálat, ami „szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység.”
8# Az iskolai szünetek alatt nem teljesíthető az IKSz
Minden további nélkül lehet, sőt ez egy kiváló lehetőség, de arra kell figyelni, hogy napi 3 óránál többet nem lehet elszámolni.
9# A kötelező 50 órát egy év alatt kell teljesíteni
A Végrehajtási rendelet szerint 3 év alatt lehetőleg arányosan elosztva kell teljesíteni az 50 órát. A gyakorlat nagyon eltérő, van olyan iskola, ahol 9. vagy 10. osztályban szervezik az IKSz-et és van lehetőség arra, hogy a diákok egy év alatt teljesítsék.
10# Az iskola vagy a KLIK biztosítja a közösségi szolgálat megvalósításához szükséges eszközöket, és fedezi az útiköltséget
Sajnálatos módon semmilyen intézményi költségvetésben nem szerepel ez a tétel, tehát ha a tevékenységnek bármilyen anyagi vagy felszerelési igénye van, azt egyeztetni kell a fogadóintézménnyel, és közösen érdemes ezzel foglalkozni. A gyakorlat azt mutatja, hogy megfelelő kommunikáció esetén a szülők, helyi vállalkozók nagyon segítőkészek.
11# Az érettségit nem szerző diákok számára is kötelező az IKSz
A törvény ezt nem szabályozza, vagyis számukra nem írja elő az IKSz kötelező teljesítését. Azonban számos vegyes rendszerű középiskolában gondolják úgy a pedagógusok, hogy az érettségit nem szerző diákokat nem lehet kizárni ebből a lehetőségből, mert nagyon nagy szükségük lenne ilyen típusú tapasztalati tanulási lehetőségekre.
12# Aki nem teljesítette és igazolta az 50 órát, az nem érettségizhet
A törvény szövege szerint érettségizhet, de bizonyítványt nem kap.
13# A pedagógusképzésben vannak már olyan kurzusok, amelyek a közösségi szolgálat módszertanára készítik fel a jövő középiskolai tanárait
Sajnálatos módon ez nem így van. Elvétve találunk olyan pedagógusképző intézményeket, ahol legalább az önkéntesség valamilyen módon része lenne a képzésnek, de az IKSz szakmai alapjait jelenleg szinte sehol nem lehet felsőoktatási intézményben elsajátítani.
13 + 1. A közösségi szolgálat egy szükséges rossz
Ezt így nem jelentenénk ki, hiszen megfelelő feltételek megléte esetén és alaposan előkészített szakmai háttérrel az IKSz kifejezetten jótékony hatású lehet az iskola életében. Erről számos pozitív visszajelzést kapunk. Azonban olyan plusz terheket ró az amúgy is alaposan leterhelt pedagógusokra, ami miatt képtelenek annyi időt és energiát fordítani erre a kötelezettségre, mintha fakultatív módon végezhetnék a diákok ezeket a tevékenységeket.
Bónusz olvasmány:
Egy kis segítség az IKSZ hátteréhez: az idevágó törvényi passzusokat, valamint hasznos dokumentum-mintákat (tevékenység-napló, igazolás, együttműködési megállapodás) tartalmazó összeállításunk innen letölthető.
Gyakran ismételt kérdések a közösségi szolgálatról a www.kozossegi.ofi.hu-n. A OFI által működtetett Közösségi szolgálat portál alapos és precíz összefoglalója a közösségi szolgálat törvényi hátteréről és praktikus oldaláról a leggyakrabban feltett kérdések mentén. Ajánlott irodalom mindazok számára, akik szeretnének egy átfogó és pontos képet kapni a közösségi szolgálatról.itt megnézhető.
forrás: http://www.i-dia.org/2013/12/131-tevhit-az-iskolai-kozossegi.html
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)