Az iskolai közösségi szolgálat a terepen című film a DIA kisfilm-sorozatának második darabja, amelyben három olyan helyszínt mutatunk be, ahol közösségi szolgálatot végeznek középiskolások. Számos helyszínen és szervezetnél van lehetőség segíteni, a közösségért tenni. Fontos azonban, hogy minden, az iskolai közösségi szolgálatban résztvevő szereplő tisztában legyen a tevékenységek tanulási céljával, hiszen a szolgálat nemcsak azért történik, hogy változzon és jobb legyen a világ, hanem azért is, hogy a tevékenységbe bekapcsolódó fiatalok (és felnőttek) személyes és szociális készségei fejlődjenek. Komoly munka és felelősség a diákok felkészítése és bevonása, de megtérül.
2014. február 11.
3 kisfilm az önkéntességről, közösségi szolgálatról, társadalmi felelősségvállalásról
Közösségi szolgálat lépésről-lépésre
A közösségi szolgálat lépésről-lépésre című kisfilm a Budai
Középiskola közösségi szolgálatra érzékenyítő programját mutatja be az
előkészítő óráktól a feldolgozó alkalmakig. A folyamaton a Demokratikus
Ifjúságért Alapítvány (DIA) munkatársa vezeti végig az osztályokat: választási
lehetőségeket mutat, megszervezi az osztály által kiválasztott tevékenységet,
felkészíti a diákokat, majd az akció után feldolgozó beszélgetést tart.
Az iskolai közösségi szolgálat a terepen
Az iskolai közösségi szolgálat a terepen című film a DIA kisfilm-sorozatának második darabja, amelyben három olyan helyszínt mutatunk be, ahol közösségi szolgálatot végeznek középiskolások. Számos helyszínen és szervezetnél van lehetőség segíteni, a közösségért tenni. Fontos azonban, hogy minden, az iskolai közösségi szolgálatban résztvevő szereplő tisztában legyen a tevékenységek tanulási céljával, hiszen a szolgálat nemcsak azért történik, hogy változzon és jobb legyen a világ, hanem azért is, hogy a tevékenységbe bekapcsolódó fiatalok (és felnőttek) személyes és szociális készségei fejlődjenek. Komoly munka és felelősség a diákok felkészítése és bevonása, de megtérül.
A hallgatók a közösségért
A hallgatók a közösségért című film a DIA
kisfilm-sorozatának záró darabja, melyben egyetemista fiatalok próbálják ki
magukat az önkénesség, a társadalmi felelősségvállalás területén.
Megtapasztalják azt az örömöt, amit a másokon való segítésből, az
odafordulásból, a tenni tudás megéléséből kaphat egy önkéntes.
2014. február 1.
13+1 tévhit az iskolai közösségi szolgálatról
1# A közösségi szolgálat egy új tantárgy
Sokan azért értelmezik így az új kötelezettséget, mert a magyar iskolarendszer erősen tantárgycentrikus. Az IKSz semmiképpen nem tekinthető tantárgynak, hiszen nem része a diákok órarendjének, a kötelezően az iskolában töltendő időn kívül kell teljesíteniük. Azonban a felkészítés és a feldolgozás a legtöbb esetben iskolai keretek közt is zajlik osztályfőnöki órán vagy tömbösítve. Az erre fordítandó többletmunka a pedagógusok eredeti munkaköri leírásában ugyanakkor nem szerepel.
2# Az IKSz önkéntes tevékenység
Fontos megkülönböztetni az önkéntességet a kötelező közösségi szolgálattól. Mindkét esetben fontos elem az önzetlen tevékenység másokért, mások javára, de az önkéntesség esetében a résztvevő szabad akaratból végzi a tevékenységet, a kötelező közösségi szolgálat esetében pedig külső kényszer áll fenn, mint például a köznevelési törvény, és az az esetleges szankció, hogy 50 óra teljesítésének, és annak megfelelő igazolásának hiánya esetén a diák nem kap érettségi bizonyítványt.
3# Az IKSz tevékenységek megszervezése nem az iskola feladata
A Végrehajtási rendelet a következőképpen rendelkezik: „Középiskolában meg kell szervezni a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását.” Az iskola nem köteles megszervezni közösségi szolgálatot minden diákja számára, de feladata a diákok felkészítése, a fogadószervezetekkel való kapcsolattartás, és a tevékenységek tanulságainak átbeszélése a tanulókkal.
4# Az IKSz a világ több országában is kötelező
A közösségi szolgálat jelenleg Kanadában kötelező néhány államban oly módon, hogy a középiskolásoknak 40 órát kell teljesíteniük. Ott azonban ehhez számos feltétel adott, mint például egy olyan fejlett civil közeg, amelyben sokkal könnyebb fogadószervezetet találni, felkészült pedagógusok, akik szakmailag, módszertanilag készen állnak erre a feladatra, és egy olyan iskolarendszer, amely alapvetően nyitott a helyi közösségek és a társadalom problémáira, valamint az együttműködésre.
5# A közösségi szolgálati tevékenységeket nem lehet a diák saját iskolájában végezni
Karbantartási munkákat nem ajánlott végeztetni a diákokkal, de például tudjuk, hogy több iskolában évek vagy helyenként évtizedek óta nem volt még tisztasági festés sem, ezért az osztálytermek kifestése, az iskola bizonyos részeinek rendbetétele a közösség számára hasznos és fontos tevékenység. Iskolai rendezvények segítése is az iskola közösségét építi. A saját iskolában a fiatalabb diákok korrepetálása, beilleszkedésének segítése is közösségi szolgálatnak számít.
6# Az iskola nem igazolhatja a közösségi szolgálat elvégzését.
Az iskola abban az esetben igazolhatja, ha a tevékenység az iskolában vagy az iskola szervezésében valósult meg.
7# Mindegy, hogy mit csinál a diák, csak segítsen
Ez nem így van, mert például a saját családjában történő bármilyen segítségnyújtás (beteg nagyszülő ápolása, családi ház felújításában való részvétel stb.) nem minősül közösségi szolgálatnak, mert az családi segítség. Ám abban, hogy mi számít közösségi szolgálatnak, valóban kulcsszó a segítés. Minden olyan segítő tevékenység közösségi szolgálat, ami „szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység.”
8# Az iskolai szünetek alatt nem teljesíthető az IKSz
Minden további nélkül lehet, sőt ez egy kiváló lehetőség, de arra kell figyelni, hogy napi 3 óránál többet nem lehet elszámolni.
9# A kötelező 50 órát egy év alatt kell teljesíteni
A Végrehajtási rendelet szerint 3 év alatt lehetőleg arányosan elosztva kell teljesíteni az 50 órát. A gyakorlat nagyon eltérő, van olyan iskola, ahol 9. vagy 10. osztályban szervezik az IKSz-et és van lehetőség arra, hogy a diákok egy év alatt teljesítsék.
10# Az iskola vagy a KLIK biztosítja a közösségi szolgálat megvalósításához szükséges eszközöket, és fedezi az útiköltséget
Sajnálatos módon semmilyen intézményi költségvetésben nem szerepel ez a tétel, tehát ha a tevékenységnek bármilyen anyagi vagy felszerelési igénye van, azt egyeztetni kell a fogadóintézménnyel, és közösen érdemes ezzel foglalkozni. A gyakorlat azt mutatja, hogy megfelelő kommunikáció esetén a szülők, helyi vállalkozók nagyon segítőkészek.
11# Az érettségit nem szerző diákok számára is kötelező az IKSz
A törvény ezt nem szabályozza, vagyis számukra nem írja elő az IKSz kötelező teljesítését. Azonban számos vegyes rendszerű középiskolában gondolják úgy a pedagógusok, hogy az érettségit nem szerző diákokat nem lehet kizárni ebből a lehetőségből, mert nagyon nagy szükségük lenne ilyen típusú tapasztalati tanulási lehetőségekre.
12# Aki nem teljesítette és igazolta az 50 órát, az nem érettségizhet
A törvény szövege szerint érettségizhet, de bizonyítványt nem kap.
13# A pedagógusképzésben vannak már olyan kurzusok, amelyek a közösségi szolgálat módszertanára készítik fel a jövő középiskolai tanárait
Sajnálatos módon ez nem így van. Elvétve találunk olyan pedagógusképző intézményeket, ahol legalább az önkéntesség valamilyen módon része lenne a képzésnek, de az IKSz szakmai alapjait jelenleg szinte sehol nem lehet felsőoktatási intézményben elsajátítani.
13 + 1. A közösségi szolgálat egy szükséges rossz
Ezt így nem jelentenénk ki, hiszen megfelelő feltételek megléte esetén és alaposan előkészített szakmai háttérrel az IKSz kifejezetten jótékony hatású lehet az iskola életében. Erről számos pozitív visszajelzést kapunk. Azonban olyan plusz terheket ró az amúgy is alaposan leterhelt pedagógusokra, ami miatt képtelenek annyi időt és energiát fordítani erre a kötelezettségre, mintha fakultatív módon végezhetnék a diákok ezeket a tevékenységeket.
Bónusz olvasmány:
Egy kis segítség az IKSZ hátteréhez: az idevágó törvényi passzusokat, valamint hasznos dokumentum-mintákat (tevékenység-napló, igazolás, együttműködési megállapodás) tartalmazó összeállításunk innen letölthető.
Gyakran ismételt kérdések a közösségi szolgálatról a www.kozossegi.ofi.hu-n. A OFI által működtetett Közösségi szolgálat portál alapos és precíz összefoglalója a közösségi szolgálat törvényi hátteréről és praktikus oldaláról a leggyakrabban feltett kérdések mentén. Ajánlott irodalom mindazok számára, akik szeretnének egy átfogó és pontos képet kapni a közösségi szolgálatról.itt megnézhető.
forrás: http://www.i-dia.org/2013/12/131-tevhit-az-iskolai-kozossegi.html
Sokan azért értelmezik így az új kötelezettséget, mert a magyar iskolarendszer erősen tantárgycentrikus. Az IKSz semmiképpen nem tekinthető tantárgynak, hiszen nem része a diákok órarendjének, a kötelezően az iskolában töltendő időn kívül kell teljesíteniük. Azonban a felkészítés és a feldolgozás a legtöbb esetben iskolai keretek közt is zajlik osztályfőnöki órán vagy tömbösítve. Az erre fordítandó többletmunka a pedagógusok eredeti munkaköri leírásában ugyanakkor nem szerepel.
2# Az IKSz önkéntes tevékenység
Fontos megkülönböztetni az önkéntességet a kötelező közösségi szolgálattól. Mindkét esetben fontos elem az önzetlen tevékenység másokért, mások javára, de az önkéntesség esetében a résztvevő szabad akaratból végzi a tevékenységet, a kötelező közösségi szolgálat esetében pedig külső kényszer áll fenn, mint például a köznevelési törvény, és az az esetleges szankció, hogy 50 óra teljesítésének, és annak megfelelő igazolásának hiánya esetén a diák nem kap érettségi bizonyítványt.
3# Az IKSz tevékenységek megszervezése nem az iskola feladata
A Végrehajtási rendelet a következőképpen rendelkezik: „Középiskolában meg kell szervezni a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását.” Az iskola nem köteles megszervezni közösségi szolgálatot minden diákja számára, de feladata a diákok felkészítése, a fogadószervezetekkel való kapcsolattartás, és a tevékenységek tanulságainak átbeszélése a tanulókkal.
4# Az IKSz a világ több országában is kötelező
A közösségi szolgálat jelenleg Kanadában kötelező néhány államban oly módon, hogy a középiskolásoknak 40 órát kell teljesíteniük. Ott azonban ehhez számos feltétel adott, mint például egy olyan fejlett civil közeg, amelyben sokkal könnyebb fogadószervezetet találni, felkészült pedagógusok, akik szakmailag, módszertanilag készen állnak erre a feladatra, és egy olyan iskolarendszer, amely alapvetően nyitott a helyi közösségek és a társadalom problémáira, valamint az együttműködésre.
5# A közösségi szolgálati tevékenységeket nem lehet a diák saját iskolájában végezni
Karbantartási munkákat nem ajánlott végeztetni a diákokkal, de például tudjuk, hogy több iskolában évek vagy helyenként évtizedek óta nem volt még tisztasági festés sem, ezért az osztálytermek kifestése, az iskola bizonyos részeinek rendbetétele a közösség számára hasznos és fontos tevékenység. Iskolai rendezvények segítése is az iskola közösségét építi. A saját iskolában a fiatalabb diákok korrepetálása, beilleszkedésének segítése is közösségi szolgálatnak számít.
6# Az iskola nem igazolhatja a közösségi szolgálat elvégzését.
Az iskola abban az esetben igazolhatja, ha a tevékenység az iskolában vagy az iskola szervezésében valósult meg.
7# Mindegy, hogy mit csinál a diák, csak segítsen
Ez nem így van, mert például a saját családjában történő bármilyen segítségnyújtás (beteg nagyszülő ápolása, családi ház felújításában való részvétel stb.) nem minősül közösségi szolgálatnak, mert az családi segítség. Ám abban, hogy mi számít közösségi szolgálatnak, valóban kulcsszó a segítés. Minden olyan segítő tevékenység közösségi szolgálat, ami „szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység.”
8# Az iskolai szünetek alatt nem teljesíthető az IKSz
Minden további nélkül lehet, sőt ez egy kiváló lehetőség, de arra kell figyelni, hogy napi 3 óránál többet nem lehet elszámolni.
9# A kötelező 50 órát egy év alatt kell teljesíteni
A Végrehajtási rendelet szerint 3 év alatt lehetőleg arányosan elosztva kell teljesíteni az 50 órát. A gyakorlat nagyon eltérő, van olyan iskola, ahol 9. vagy 10. osztályban szervezik az IKSz-et és van lehetőség arra, hogy a diákok egy év alatt teljesítsék.
10# Az iskola vagy a KLIK biztosítja a közösségi szolgálat megvalósításához szükséges eszközöket, és fedezi az útiköltséget
Sajnálatos módon semmilyen intézményi költségvetésben nem szerepel ez a tétel, tehát ha a tevékenységnek bármilyen anyagi vagy felszerelési igénye van, azt egyeztetni kell a fogadóintézménnyel, és közösen érdemes ezzel foglalkozni. A gyakorlat azt mutatja, hogy megfelelő kommunikáció esetén a szülők, helyi vállalkozók nagyon segítőkészek.
11# Az érettségit nem szerző diákok számára is kötelező az IKSz
A törvény ezt nem szabályozza, vagyis számukra nem írja elő az IKSz kötelező teljesítését. Azonban számos vegyes rendszerű középiskolában gondolják úgy a pedagógusok, hogy az érettségit nem szerző diákokat nem lehet kizárni ebből a lehetőségből, mert nagyon nagy szükségük lenne ilyen típusú tapasztalati tanulási lehetőségekre.
12# Aki nem teljesítette és igazolta az 50 órát, az nem érettségizhet
A törvény szövege szerint érettségizhet, de bizonyítványt nem kap.
13# A pedagógusképzésben vannak már olyan kurzusok, amelyek a közösségi szolgálat módszertanára készítik fel a jövő középiskolai tanárait
Sajnálatos módon ez nem így van. Elvétve találunk olyan pedagógusképző intézményeket, ahol legalább az önkéntesség valamilyen módon része lenne a képzésnek, de az IKSz szakmai alapjait jelenleg szinte sehol nem lehet felsőoktatási intézményben elsajátítani.
13 + 1. A közösségi szolgálat egy szükséges rossz
Ezt így nem jelentenénk ki, hiszen megfelelő feltételek megléte esetén és alaposan előkészített szakmai háttérrel az IKSz kifejezetten jótékony hatású lehet az iskola életében. Erről számos pozitív visszajelzést kapunk. Azonban olyan plusz terheket ró az amúgy is alaposan leterhelt pedagógusokra, ami miatt képtelenek annyi időt és energiát fordítani erre a kötelezettségre, mintha fakultatív módon végezhetnék a diákok ezeket a tevékenységeket.
Bónusz olvasmány:
Egy kis segítség az IKSZ hátteréhez: az idevágó törvényi passzusokat, valamint hasznos dokumentum-mintákat (tevékenység-napló, igazolás, együttműködési megállapodás) tartalmazó összeállításunk innen letölthető.
Gyakran ismételt kérdések a közösségi szolgálatról a www.kozossegi.ofi.hu-n. A OFI által működtetett Közösségi szolgálat portál alapos és precíz összefoglalója a közösségi szolgálat törvényi hátteréről és praktikus oldaláról a leggyakrabban feltett kérdések mentén. Ajánlott irodalom mindazok számára, akik szeretnének egy átfogó és pontos képet kapni a közösségi szolgálatról.itt megnézhető.
forrás: http://www.i-dia.org/2013/12/131-tevhit-az-iskolai-kozossegi.html
2013. július 30.
DIA - Akkreditált pedagógusképzéseink értékelése
Ebben a tanévben 5 akkreditált pedagógus továbbképzést tartottunk
az iskolai közösségi szolgálathoz (IKSz) kapcsolódóan: Kecskeméten,
Pécsett, Salgótarjánban és Budapesten. A képzéseken a résztvevők saját
élményű tanuláson keresztül ismerkedtek a közösségi szolgálat
módszertanával és gyakorlati vonatkozásaival. Elmondhatjuk, hogy a
résztvevők megértették: a közösségi szolgálat egy kiváló pedagógiai
eszköz a fiatalok társadalmi problémák iránti érzékenyítése és a
közösségi részvétel terén. Az is világossá vált, hogy ez egy igen nagy
kihívás, komoly pedagógiai és logisztikai háttér szükséges hozzá, de ha
az iskola kidolgozza a saját rendszerét, és kellőképpen tudja motiválni a
pedagógusokat és a diákokat, akkor sokat nyerhet vele rövid távon, az
érintettek (diákok, szervezetek, helyi közösség) pedig hosszabb távon
is.
Az akkreditációs elvárásoknak megfelelően itt adjuk közre az öt képzés értékelésének összesítőit.
2013. március 4.
Képzési felhívás
ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT A
GYAKORLATBAN
A Demokratikus
Ifjúságért Alapítvány (DIA)
30 órás akkreditált pedagógus-továbbképzést hirdet középiskolai tanárok
részére.
Időpont: március 18-19. (8-16 óráig) és még két alkalom megbeszélés
szerint áprilisban
Helyszín: Toldy Ferenc Gimnázium, 1015 Budapest, Toldy Ferenc u. 9.
A képzés ingyenes.
A kurzusról
A kurzus során a résztvevők megismerkednek az iskolai
közösségi szolgálat módszertanával, szervezési kihívásaival, az iskolai és a fogadószervezetekkel
történő koordinációs feladatokkal, valamint hazai és külföldi jó
gyakorlatokkal. A kurzus interaktív és bevonó módszereket alkalmaz és nagyban
épít a résztvevők korábbi személyes tapasztalataira. A résztvevők továbbá
megkapják a DIA 2012-ben megjelent iskolai közösségi szolgálat módszertani
kézikönyvét is.
Jelentkezés: 2013. március 10-ig
Matolcsi Zsuzsa
IKSZ programvezetőnél
+ 36 30 297 30
54
A program a Nyílt Társadalom Intézet támogatásával
valósul meg.
2012. december 15.
DIA Iskolai Közösségi Szolgálat - H Í R L E V É L
Iskolai
Közösségi Szolgálat (IKSZ)
- Hírlevél -
Kedves Olvasóink!
Ezzel az év végi hírlevéllel szeretnénk nektek
megköszönni az ezévi együttműködést, amit remélhetőleg a jövőben is tudunk majd
folytatni.
Kívánunk nektek békés, boldog ünnepeket és erőgyűjtést
a 2013-as évre.
A DIA IKSz csapata
Bevezető
A Demokratikus Ifjúságért Alapítvány IKSz hírlevelét
olvassák/olvassátok, ami soha nem volt még annyira aktuális, mint ezekben a
napokban. Történt ugyanis, hogy 2009-ben, 10 évi – az ifjúsági önkéntesség és a
fiatalok demokratikus készségfejlesztése terén végzett munkánk összegzéseképpen
megfogalmaztuk egy vágyunkat, ami nagyjából úgy hangzott, hogy: szeretnénk, ha
Magyarországon minden középiskolás fiatal legalább egyszer megtapasztalhatná a
másokért történő önzetlen tevékenykedés örömét az iskolai közösségi szolgálaton
keresztül. Mi akkor a közösségi szolgálatot olyan pedagógiai eszköznek
tekintettük, ami a megfelelő feltételrendszer megléte mellett határtalan
fejlődési lehetőséget biztosít a résztvevők számára, valamint hosszú távon
hozzájárul a társadalmi szolidaritás és együttműködés erősödéséhez, és a
fiatalok aktív állampolgári kompetenciáinak folyamatos fejlesztéséhez. Tovább olvasok
Kérdések és
válaszok a kötelező 50 órás közösségi szolgálat megvalósításával kapcsolatban
Mi szerepel a köznevelési törvényben? Hogy szól a
végrehajtási rendelet? Van-e útmutató a kötelező dokumentációhoz? Vannak-e
minták, sablonok a jelentkezési laphoz, a közösségi szolgálati naplóhoz?
Kötelező-e a koordinátor az iskolában és kötelező-e a koordinátor/mentor a
fogadószervezetnél? Csak fogadószervezetnél végezhető-e a közösségi szolgálat?
Ezek a kérdések merülnek fel
először azokban, akik kötelezően vagy önkéntesen, munkaköri feladatból vagy
önszorgalomból már elkezdtek gondolkodni az iskolai közösségi szolgálat program
megvalósításán. Tovább olvasok
Iskolai közösségi
szolgálat modell-program Pécsett (2012. szeptember-december)
Az őszi félévben lehetőségünk nyílt egy olyan városi
együttműködésre, ami reményeink és terveink szerint más településeken is
sikeres lehet. A program célja az volt, hogy segítsük a középiskolák és a civil
szervezetek munkáját az iskolai közösségi szolgálat programok elindításában és
végiggondolásában, valamint lehetőséget teremtsünk arra, hogy minden egyes
szervezet és iskola a saját képére, igényeire és lehetőségeire formálja az IKSz
programot. Tovább olvasok
Interjú
„Úgy gondolom, izgalmas lesz számukra megtapasztalni olyan helyzeteket,
amelyekbe egyébként nem kerülnének, izgalmas lesz annak megélése, hogy ők maguk
is tehetnek valamit azért, hogy a világ jobb, élhetőbb legyen mindenki
számára.”
Interjú Sárkányné Lengyel Máriával, a pécsi Leőwey
Klára Gimnázium igazgatóhelyettesével Tovább olvasok
Inspiráció
Itt néhány olyan kisfilmet találtok, amiket jól
használhattok előkészítő vagy feldolgozó órákon, inspirációt jelenthetnek
diákjaitok vagy saját magatok számára is.
Reméljük hamarosan tőletek is kapunk inspiráló
kisfilmeket a diákjaitok projektjeiről. Tovább olvasok
Kitekintés
Bill Hilt: Egy sikeres iskolai modell a tudatos
állampolgárság fejlesztésére közösségi szolgálaton keresztül
Bill Hilt társadalomismeret tanár az USA-ban,
Toledoban, Ohio államban, és egyben a helyi Project
Citizen, itthon Civitas
(www.civitas.hu) nevű szervezet tagja. Írása hetedikes osztályával végzett
munkájának összegzése. Tovább olvasok
A munka világa 3D-ben
avagy tudnak-e eleget a diákok arról, ami rájuk vár
Ebben a tanévben immár harmadszor jelentkezik
a DIA 3D programja a Szólj bele! konzultáció helyben vitakultúra-fejlesztő
programmal, aminek elsődleges célja, hogy minél több középiskolás diák
szerezzen saját tapasztalatot a kulturált vitázás terén, és minél több
pedagógus rendelkezzen a vitakultúra-fejlesztéshez szükséges tudásokkal és
készségekkel. Tovább olvasok
Aktualitások - DIA
Az Év Önkéntes Programja Díj 2012
IKSz módszertani kézikönyv
Vitakultúra fejlesztés 3D-ben
Szóval?! Országos Vitaverseny
Önkéntes Fiatalok Nemzetközi Napja 2013
Önkéntesség a felsőoktatásban
A DIA ajánlata az IKSz
sikeres megvalósításához
Szervezetünk tizenkét éve
foglalkozik az ifjúsági közösségi szolgálat hazai adaptációjával,
módszertanával, és a továbbiakban is nyitott az itt részletezett szakmai
együttműködések bármelyikére középiskolákkal, felsőoktatási
intézményekkel, iskolafenntartókkal, és szakmai szervezetekkel annak érdekében,
hogy a közösségi szolgálat és az ifjúsági önkéntesség a megfelelő szakmaisággal
és módszertani háttérrel valósuljon meg. Tovább olvasok
* * *
Kérjük, ha önnek olyan híre, programja, sikeresen megvalósult projektje van, amelyet megosztana másokkal, küldje el e-mail címünkre, és megjelentetjük a hírlevelünkben. Ha úgy gondolja, továbbítsa hírlevelünket kollégáinak, ismerőseinek!
Kérjük, ha önnek olyan híre, programja, sikeresen megvalósult projektje van, amelyet megosztana másokkal, küldje el e-mail címünkre, és megjelentetjük a hírlevelünkben. Ha úgy gondolja, továbbítsa hírlevelünket kollégáinak, ismerőseinek!
2012. szeptember 13.
Köznevelési törvény és végrehajtási rendelet - iskolai közösségi szolgálat
A Köznevelési törvény közösségi szolgálatra vonatkozó része:
„Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra
közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A felnőttoktatás keretében
szervezett érettségi vizsga esetében közösségi szolgálat végzésének igazolása
nélkül is meg lehet kezdeni az érettségi vizsgát. A sajátos nevelési igényű
tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi
szolgálat mellőzhető.
Az
érettségi bizonyítvány kiadásához a közösségi szolgálat végzésének igazolását
először a 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell
megkövetelni.
Közösségi
szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát
szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független,
egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása.”
(2011.
évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, Magyar Közlöny 162. szám, 2011.
december 29.)
A végrehajtási rendelet közösségi szolgálatra vonatkozó része:
45. A közösségi szolgálattal kapcsolatos rendelkezések
133. § (1) Középiskolában meg kell szervezni a tanuló közösségi
szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását.
A tanuló osztályfőnöke vagy az ezzel a feladattal megbízott pedagógus a tanuló
előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával
nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni
vagy csoportos tevékenységet, amely alapján az Nkt.-ban az érettségi
bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott ötven óra közösségi
szolgálat elvégzése igazolható legkésőbb a tanuló érettségi bizonyítványa
kiadásának időpontjára.(2) A közösségi szolgálat keretei között
a) az egészségügyi,
b) a szociális és jótékonysági,
c) az oktatási,
d) a kulturális és közösségi,
e) a környezet- és természetvédelemi,
f) a katasztrófavédelmi,
g) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős
területén folytatható tevékenység.
(3) A tanulót fogadó intézménynek a (2) bekezdés a) pontjában
meghatározott tevékenységi területen minden esetben, a (2) bekezdés b) pontjában
meghatározott esetekben szükség szerint mentort kell biztosítania.(4) A középiskola a 9–11. évfolyamos tanulói számára lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva szervezi meg vagy biztosít időkeretet a legalább ötven órás közösségi szolgálat teljesítésére, amelytől azonban indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni.
(5) A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül – szükség szerint a mentorral közösen – legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart.
(6) A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe.
(7) A közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítése alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhető.
(8) A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott.
(9) A közösségi szolgálat dokumentálásának kötelező elemeként
a) a tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát,
b) az osztálynaplóban és a törzslapon a kijelölt pedagógusnak dokumentálnia kell a közösségi szolgálat teljesítését,
c) az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad,
d) az iskola a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelését az iratkezelési szabályzatában rögzíti,
e) az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködéséről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét.
2012. augusztus 26.
Iskolai Közösségi Szolgálat - Elkezdődött!
Pont egy éve szeptemberben írt Galambos Rita egy áttekintést az ifjúsági és az iskolai közösségi szolgálat dilemmáiról Öntsünk tiszta vizet a pohárba! címmel, majd én is írtam egy személyesebb cikket Kinek a dolga a társadalmi érzékenységre nevelés? címmel.
Mindkét cikk megírásának fő apropója a 2010 decemberében megjelent
köznevelési törvénytervezet egy váratlan mondata volt, miszerint: „az
érettségi vizsga megkezdésének feltétele a középiskolai bizonyítvány
megszerzése, amelynek tartalmaznia kell, hogy a tanuló 60 óra önként
választott társadalmi tevékenységet végzett az érettségi vizsgára
jelentkezés időpontjáig."
Az alábbiakban arról írok, hogy mi történt azóta,
és hogyan kezdődik a 2012/2013-as tanév az iskolai közösségi szolgálat
szempontjából.
Teljes cikk itt.
2012. június 17.
BAGázs
Bagi cigánytelepen sorstárs-kortárs mentorok foglalkoznak a telepen élő gyerekekkel. Mi csak egy szombati akadályversenyhez csatlakoztunk, és értettük meg, hogy milyen csodálatos munkát végeznek a rendszeresen lejáró önkéntesek.
További képek itt:
http://www.facebook.com/media/set/?set=a.404099482975501.104974.166154113436707&type=1
További képek itt:
http://www.facebook.com/media/set/?set=a.404099482975501.104974.166154113436707&type=1
2012. május 28.
Megjelent!
Örömmel jelentjük, hogy elkészült
a DIA
IKSZ avagy Módszertani kézikönyv iskolai közösségi szolgálati tevékenységek és
projektek megvalósításához c.
legújabb módszertani kézikönyve.
Mint
köztudott, a Köznevelési törvény egyik rendelkezése szerint szeptembertől az
iskolai közösségi szolgálat nem csupán egy lehetőség, hanem kötelező iskolai
feladat, amit minden érettségire felkészítő középiskolában teljesíteni és
igazolni kell. Módszertani segédletünkkel a pedagógusok munkáját kívánjuk
támogatni, hogy számukra és a diákjaik számára egyaránt hasznos, vonzó és építő
lehessen a közösségi szolgálat.
A kézikönyv, amelyet minden magyarországi
középiskolába szeretnénk eljuttatni,
az alábbi linken letölthető:
Szervezetünk
a továbbiakban is nyitott az itt részletezett szakmai együttműködésre középiskolákkal,
iskolafenntartókkal és szakmai szervezetekkel annak érdekében, hogy a közösségi
szolgálat és az ifjúsági önkéntesség a megfelelő szakmaisággal és módszertani
háttérrel valósuljon meg:
- Egyszeri közösségi szolgálat szervezése osztályoknak, csoportoknak, diákönkormányzatoknak (előkészítő óra, tevékenység, feldolgozó óra)
- Közösségi szolgálati program koordinálása az egész iskolában (a program több osztályt is érint, része az iskola pedagógiai programjának, hosszú távú kapcsolatot alakítunk ki a fogadó intézményekkel)
- Konzultáció (pár alkalmas beszélgetés/tanácsadás az iskola vezetőségével és a programért felelős pedagógusokkal egy sikeres iskolai közösségi szolgálati program kialakítása érdekében)
- Mentorálás (a program koordinátorának egész éven át tartó rendszeres szakmai támogatása)
- Képzés (a programért felelős pedagógusoknak vagy a tanári kar egészének)
- Akkreditált pedagógus továbbképzés (30 órás)
- Képzés fogadószervezeteknek (A képzés során a résztvevők választ kapnak arra, hogy hogyan tudja egy civil szervezet, vagy egy intézmény a közösségi szolgálatban rejlő lehetőségeket úgy felhasználni, hogy abból a közösségi szolgálatos fiatalok, a fogadó szervezet és a helyi közösség is a legtöbbet hasznosítsa)
Kapcsolat:
Matolcsi Zsuzsa matolcsi.zsuzsa@i-dia.org
Galambos Rita galambos.rita@gmail.com
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)


